Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Amennyiben legalább 12 hónapnyi biztosítási időt szerzett valaki Ausztriában, akkor az Európai Unióban (EU) hatályos nyugdíjszámítási szabályok értelmében úgynevezett pro rata résznyugdíjra jogosult.
Amikor a nyugdíjról gondolkodunk, általában azt számítgatjuk, hogy a magyar szabályok szerint mekkora időskori ellátásra számíthatunk. Azok, akik külföldön dolgoznak, a legtöbbször annak az országnak a szabályai alapján próbálják kikalkulálni, hogy milyen anyagi körülmények között tölthetik majd életük utolsó részét. Azzal azonban kevesen vannak tisztában, hogy bizonyos esetekben több országból is érkezhet az ellátás – írja a NyugdíjGuru legfrissebb hírlevelében dr. Farkas András nyugdíjszakértő.
Aránylag egyszerű a helyzet, ha valaki legalább 15 évnyi szolgálati időt halmozott fel Ausztriában, ami azt jelenti, hogy nyugati szomszédunknál is önálló nyugdíjjogosultságot szerzett. Az unió vonatkozó koordinációs rendelete szerint ugyanis ilyenkor kettős számítást kell elvégezni. Mi azonban a helyzet, ha valaki kevesebb, mint 15 évnyi szolgálati idővel rendelkezik?
Így kalkulálják az osztrák résznyugdíjat
Ilyenkor úgynevezett pro rata nyugdíjszámítást kell végezni abban az országban, ahol a nyugdíjigénylő nem szerzett független ellátásra való jogosultságot.
Persze csak abban az esetben, ha a minimális, ellátáshoz szükséges biztosítási idővel, 12 hónappal rendelkezik.
Ehhez először megállapítják az osztrák elméleti nyugdíjat: mennyi lenne a jogosult nyugdíja, ha az összes szolgálati idejére (vagyis azt, amit a valóságban Ausztriában, és azt is, amit a valóságban Magyarországon szerzett) Ausztriában tett volna szert. Utána ebből számítják ki a pro rata nyugdíjat az alapján, ahogy az Ausztriában szerzett szolgálati idő viszonyul az összes (magyar és osztrák) szolgálati időhöz. Ezt nevezik pro rata temporis, vagyis időarányos osztrák nyugdíjrésznek. Fontos tudni, hogy mind Magyarország, mind Ausztria kizárólag a saját területén szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteket veszi figyelembe a nyugdíjszámítás során.
Az EU-n kívüli országokban, mint például az Egyesült Királyságban viszont egészen más nyugdíj-szabályok vonatkoznak az ott dolgozó magyarokra.
