Ekkorra teszik a nyugdíjkorhatárt

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egyre negatívabban látják a most 30-59 évesek nyugdíjas éveiket. Egy friss kutatás szerint úgy vélik, 70 éves koruk előtt biztosan nem mehetnek nyugdíjba.

Egyre borúsabbnak látják a most munkaképes korosztály tagjai nyugdíjas éveiket. Nemcsak az egyre növekvő nyugdíjkorhatár miatt aggódnak, de úgy vélik, valójában nem a pihenésről szól már nekik majd ez az időszak, továbbra is dolgozniuk kell. 

Sejtéseik egy része akár helyes is lehet, hiszen az elmúlt év során is nőtt a nyugdíj mellett munkát vállaló magyarok száma. 

Egyre többen dolgoznak a nyugdíj mellett

Hazánkban jelentősen nőtt az utóbbi években a 65 éves vagy annál idősebb foglalkoztatottak száma. 2015-ben közel 35 ezer 65–74 év közti foglalkoztatottat tartott számon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), míg 2022-ben már közel 110 ezren dolgoztak ebből a korosztályból, vagyis több mint háromszorosára nőtt a létszámuk. Továbbá Magyarországon – a nemzetgazdasági szintű trendhez hasonlóan – a 60 év feletti férfiak nagyobb arányban dolgoznak, mint a nők, bármely korosztályt is vizsgáljuk – erősíti meg egy, az Index által szemlézett kutatás összefoglalója is azt a vélekedést, ami a legutóbbi, nyugdíjakkal kapcsolatos kutatás során kiderült. 

A mai fiatalok 27 százaléka gondolja ugyanis azt, hogy neki is munkát kell vállalnia nyugdíjas éveiben a biztos megélhetéshez. Ez 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen kutatás során a 30-59 éves korosztályt kérdezték, a válaszadók többsége 69 éves korra tette a nyugdíjba vonulás várható időpontját, és a 70 éves korhatárt tartják valószínűnek a jövőbeni nyugdíjkorhatárként. 

A fiatalok attól tartanak, 70 évre is emelkedhet a nyugdíjkorhatár, mire érintettek lesznek benne
Fotó: Szollár Zsófi / Index

A 70 éves kor lesz az új nyugdíjkorhatár?

Magyarországon 2014 óta törvényben szabályozott formában zajlik a folyamatos, sávos nyugdíj korhatáremelés, mely az egyes születési évjáratok küszöbértékei miatt évről évre emelkedik, azaz 

  • az 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. napon,
  • az 1953-ban született, a betöltött 63. életévük betöltését követően,
  • az 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. napon,
  • az 1955-ben született, a betöltött 64. életévük betöltését követően,
  • az 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. napon,
  • az 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életévük

betöltését követően vonulhatnak nyugdíjba. 

A Magyar Nemzeti Bank  2016-os elemzése szerint az állami nyugdíjrendszer a következő évben biztonságosan működtethető, a tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy ez a megállapításuk az adott szabályok és járulékszint mellett érvényes, ami azóta többször is változott, hiszen például 13. havi nyugdíj abban az időszakban még nem volt. 

Elképzelhető, hogy az MNB kutatói által prognosztizált 2030-as évek közepénél már korábban is jelentkezhetnek komoly fenntarthatósági problémák – írja a Profitline egy korábbi becslésre alapozva, amely szerint az idősek eltartottsági rátájának mostani szinten való rögzítése érdekében már 2030-ban 66 évre emelkedhet az állami nyugdíjkorhatár, 2040-ben pedig akár a 67 éves korhatár is indokolt lehet. Ha ez utóbbi valóban megvalósul, akkor

az 1973-ban és azután születetteknek már így kell kalkulálniuk.

A Díványon a napokban a nyugdíjhoz hiányzó napok pótlásával is foglalkoztunk. Az ezzel kapcsolatos teendőkről ebben a cikkünkben olvashatsz. 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?