Lassan indul az európai nyugdíj bevezetése hazánkban, amelynek a legnagyobb gátjai maguk a magyarok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint.
Nincs igénye a magyaroknak az uniós, határokon átnyúló nyugdíjmegtakarításra, és még a szolgáltatók sem látnak benne üzleti potenciált a jelenlegi szabályozás mellett – számolt be az Az én pénzem az MNB elemzése kapcsán az európai nyugdíjakról.
A termék legnagyobb akadálya tehát nem kínálati, hanem keresleti oldalon van.
Páneurópai nyugdíjként is ismert
Az Európai Unió által bevezetett Pan-European Personal Pension Product (PEPP), azaz egységes, határokon átnyúló, páneurópai nyugdíjként is ismert termék célja az egységes uniós piacon terjeszthető és a tagországok között hordozható hosszú távú megtakarítás megteremtése volt. A 2019-ben hozott uniós rendeletet 2022 márciusától kell alkalmazni, de
a PEPP elterjedése eddig elmaradt a várakozásoktól.
A szabályozás a legnagyobb akadály
Az MNB elemzése szerint a szolgáltatók számára a PEPP bevezetését gátoló szabályozás jelenti a legnagyobb gondot, miután azok csak legfeljebb hat befektetési lehetőséget biztosíthatnak a megtakarítóknak. Ezek közül ráadásul az egyiknek garanciát kell nyújtania a tőkére a kifizetési szakaszban is. Mint írják, a negyven éves felhalmozási szakasz alatt célként kell meghatározni az éves inflációs ráta legalább 80 százalékos valószínűségű túlteljesítését is,
az ehhez kapcsolódó költségek és díjak viszont nem haladhatják meg a felhalmozott tőke 1 százalékát.
A jegybank álláspontja szerint a páneurópai nyugdíjtermék bevezetése érdekében fontos volna a keresleti oldali problémákat kezelni, amely magában foglalná a lakosság pénzügyi ismereteinek és tudatosságának növelését, valamint a meglévő termékek fejlesztését és szélesebb körben való megismertetését. Az elemzők szerint hasznos volna még állami ösztönzőrendszert is bevezetni, valamint erősíteni a munkavállalói és munkáltatói elkötelezettséget is.
