Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Hazánkban még mindig kevesen beszélnek kettő vagy több idegen nyelvet, pedig a nyelvismeret komoly bértöbbletet jelenthet a munkavállalóknak. Egy új felmérés szerint az alábbi nyelvek aranyat érnek most a munkaerőpiacon.
A karrierépítéshez ma már egyre kevésbé elég egy angol nyelvvizsga. Ha valaki magas presztízsű, jól fizető állásban szeretne elhelyezkedni, egyéb nyelvtudással is rendelkeznie kell. A Pénzcentrum felmérte, mely idegen nyelvek ismerete számít valóban előnynek a munkaerőpiacon 2024-ben.
Az angol nyelvtudás ma már nem elég a jó munkához
Továbbra is alapvetőnek tekinthető az angol nyelvtudás, sőt, a munkáltatók egyre magasabb szinten várják el azt – annak ellenére, hogy sajnos még mindig kevesen beszélik igazán jól a nyelvet. „A globális munkakörnyezet és a nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartás miatt az angol nyelvtudás már nem csupán előnyt jelent, hanem alapvető követelménynek számít számos iparágban, különösen a multinacionális vállalatoknál és a nemzetközi szolgáltató központokban” – mondta el Bodor Fruzsina, a HR-szolgáltatásokra szakosodott Prohuman Zrt. képviselője.
Az azonban, hogy az angol mellett egy másik idegen nyelvet is beszéljen az adott munkavállaló, a magyar munkaerőpiaci környezetben meglehetősen ritka, bár az elmúlt években egyértelműen növekvő tendencia fedezhető fel, különösen a pályakezdők körében. Gáspár Gabriella munkaügyi coach szerint,
ha egy munkavállaló ténylegesen jól beszél kettő vagy több idegen nyelvet, az akár 30-40%-os bértöbbletet is jelenthet számára.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az angol után a német nyelv a legelterjedtebb a magyar munkavállalók körében. Ezt követi a francia, a dobogóra pedig érdekes módon az olasz fért fel, amely valamivel népszerűbb, mint a spanyol.
Ez nagyrészt megegyezik a munkaadók elvárásaival: az angol mellett a francia és a német nyelv a legkeresettebb a munkaerőpiacon – főleg a vállalati szektorban –, ám a skandináv és ázsiai nyelvek is feltörekvőben vannak. A kínai és koreai nyelvtudás egyre népszerűbb a felsőoktatásban résztvevők körében, és a kereslet is folyamatosan növekszik iránta.
Általánosan elmondható, hogy a hazai munkaerőpiacon azok a nyelvek, amelyek beszélői földrajzilag jobban koncentrálódnak (gyakran egy országra korlátozódva), mint például a holland, a portugál, a lengyel, a cseh vagy a görög, általában magasabb kereseti lehetőségeket kínálnak, mivel szűkebb a nyelvet anyanyelvi szinten beszélők köre.
Az ázsiai beruházások növekedésével ugrásszerűen emelkedett a kereslet a kínai és koreai nyelvtudás iránt is. Azok a munkavállalók, akik ezeket a nyelveket tolmácsolási szinten beszélik, kiemelkedő kereseti szintre számíthatnak.
Az ázsiai beruházó cégek szinte mindegyike igényli a magyar-kínai vagy magyar-koreai nyelvismerettel bíró munkavállalókat. Ennek oka, hogy sem a kínai, sem a koreai vezetők nem beszélik magabiztosan az angolt, ez igaz még a japánokra is.
