Ha a hőségben klímázol, jó, ha tudod, hogy a benti hőmérsékletet mindig a kintihez viszonyítva ajánlott állítani: 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, hiszen az átlagos emberi szervezet biztonságosan, gond nélkül ekkora hőmérséklet-különbséget visel el. De vajon miért hallunk egyre többször a hőségben eltöltött éjszakák veszélyeiről?
A hőség nappal és éjjel is rettenetes, ugyanakkor akadnak érdekes kutatások a téma kapcsán. Egy több mint 500 fős németországi vizsgálat során egy 16 és 32 ⁰C közötti skálán mérték fel, hogy különféle hőmérsékleti jellemzők mellett hogyan teljesítenek matematikai, verbális és kognitív feladatokat a résztvevők. Az eredmények szerint a hőmérséklet növekedésével a nők a matematikai és szóbeli feladatokat gyorsabban végzik el, míg a férfiakra ennek pont az ellenkezője igaz. Mivel a nők hatékonyságának javulása nagyobb mértékű, mint a férfiak teljesítményének romlása, a kutatók szerint azokban az irodákban, ahol nők és férfiak hasonló arányban dolgoznak, a hőmérséklet emelkedése összességében javíthat a cég mutatóin.
Miért lehet az éjszaka a legveszélyesebb időszak a hőségben?
A hőség egészségügyi kockázatai nem mindig csökkennek a nap lenyugvásával. Sokan tévesen azt hiszik, hogy a hőhullámok éjszaka kevésbé veszélyesek, de a forró esték és éjszakák egészségügyi kockázatot is jelentenek.
Ez a nyár perzselő, rekordokat döntögető hőséggel telik.
A magas hőmérséklet veszélyes és néha halálos is lehet, különösen az olyan veszélyeztetett populációk számára, mint a csecsemők, a kisgyermekek és az idősek. Noha sok szó esik a nappali hőmérséklet okozta egészségügyi veszélyekről, tisztában kell lenni a hőség éjszakai kockázatával is.
Alkonyatkor előfordulhat, hogy azok közül, akik leginkább ki vannak téve a hőség hatásának, nem megoldható, hogy hűvösebb környezetben legyenek. Mások pedig talán figyelmen kívül hagyják azokat a veszélyeket, amelyeket a magas hőmérséklet jelent az egészségükre.
A magas éjszakai hőmérséklet kockázatai
Számos, hővel összefüggő betegséggel szembesülhetünk a nyári, szokásosnál melegebb hőmérsékletek idején: a hőguta, hőkimerültség, hőgörcs, napégés és hőkiütés egyaránt fenyeget a legmelegebb napokban. Súlyosságuk változó. Hőguta például az, amikor a test hőmérséklete eléri a 103 °F/39,4 °C vagy magasabb értéket, és mindez hányingerhez, fejfájáshoz, szédüléshez, sőt eszméletvesztéshez is vezet.
Az olyanok esetében, akiknek olyan betegségei vannak, mint a szívbetegség vagy az elhízás, nagyobb a kockázata annak, hogy hővel összefüggő betegséget kapjanak. Az egyre melegebb hőmérséklet ronthatja a magas vérnyomással élők állapotát is.
Sokan megértik a hőség okozta egészségügyi veszélyek fenyegetését nappal, de lehet, hogy nem veszik észre, hogy esetenként éjszaka is hasonlóan veszélyes lehet a forróság. Miután a nap lenyugszik egy rekordmeleg nap után, hűvösebbnek érezhetjük a levegőt, de a kinti hőmérséklet még mindig nem hűlt le eléggé azok számára, akiknek teste egész nap rendkívüli hőségnek volt kitéve.
„Idősek, gyermekek, krónikus betegségben szenvedők különösen figyeljenek – az alvó emberek nem veszik észre, hogy hőmérsékletük emelkedik, szemben a nappali viszonyokkal, amikor ébren vannak” – mondta dr. Baruch Fertel, a Cleveland Clinic sürgősségi egészségügyi központjának munkatársa.
Fertel azt mondja, hogy ezekre a sérülékeny csoportokra súlyos fenyegetést jelenthet, ha nappal hőségben voltak, és éjjel sem hűl ki eléggé a környezetük, és mivel éjjel is vesztünk vizet, a folyadékvesztés veszélyeivel is fokozottan számolunk kell. Fertel arra figyelmeztet, hogy ezekben az esti és éjszakai órákban, amikor a test nem tud lehűlni, kerülni kell minden megerőltető tevékenységet, például edzést, nehéz fizikai munkát vagy nehéz tárgyak emelését, mert ezek pluszveszélyt jelenthetnek. A szakértő azt javasolja: a legmelegebb napokon ne engedjük el magunkat csak azért, mert éjszaka van.
Hol a legrosszabb élni?
Ezek a kockázatok különösen súlyosak lehetnek a sűrűn lakott városi környezetben élők számára. Az alaposan beépített városok alapvetően „hőszigetek”, és melegebbek, mint a közeli vidéki területek. A legalább 1 millió fős, sűrű városi területek 1,8–5,4 fokkal melegebbek lehetnek, mint a környező területek. Ez éjszaka még hangsúlyosabb. Ezeken a hőszigeteken esténként jóval magasabb lehet a hőmérséklet, mint néhány kilométerrel arrébb.
Egy kutatás megvizsgálta, hogy a hőszigetek milyen hatást gyakoroltak a párizsi magas halálozási arányra a 2003 nyarán Európát sújtó halálos hőhullám idején.
A tanulmány megállapította, hogy a magas éjszakai hőmérséklet jelentős hatással volt az emberek egészségére.
„Éjszaka a városi területek lassan felszabadítják a napközben elnyelt hőt, ami megakadályozza, hogy az emberi szervezet felépüljön a nappali nagy hőhatás után” – állapították meg a kutatók.
Kik vannak igazán veszélyben, és hogyan segíthetünk nekik?
Fertel szerint világos, egyszerű ajánlások vannak a kisgyermekek, az idősek és a házi kedvencek biztonságának megőrzésére éjszaka a hőséghullámok idején. Először is azt javasolja, hogy nappal keressünk egy olyan helyet, ahol légkondicionáló van, vagy még jobb, ha anélkül van hűvös.
Ügyeljünk arra, hogy sok folyadékot igyunk. Ez vonatkozik a háziállatokra is, ezért ügyelj arra, hogy sok víz legyen kéznél négylábú barátaid számára.
Egy másik elérhető lehetőség a hűtésre egy kézi ventilátor beszerzése, esetleg páraventilátor használata, és nagy segítség lehet, ha ezekben a napokban is figyelsz a környezetedben élőkre, különösen az idősekre és a gyerekekre.
