Aki idén nyaralni készül, átlagosan 327 ezer forintot szán a pihenésre. Az utazók 8 százaléka pedig még banki kölcsönt is felvesz, hogy elmehessen üdülni – derül ki egy friss kutatásból.
A koronavírus-járvány sújtotta 2021-es évben mindössze 183 ezer forint volt a tervezett éves utazási büdzsé, amely előbb 2022-ben 247 ezer forintra, majd 2023-ban 296 ezer forintra emelkedett. A K&H Bank által készített felmérés szerint a nyaralás ára idén tovább nő.
Egekbe szökken a nyaralás ára
A középkorú magyarok idén nagyjából átlagosan tíz százalékkal többet szánnak a nyaralásra, mint 2023-ban. Akik most nyaralni indulnak, azok átlagosan 327 ezer forintot terveznek költeni a kikapcsolódásra. A 2021-es mélyponthoz képest idén már nyolcvan százalékkal nagyobb számlát vállalnak az utazók. Euróban számolva azonban a növekedés mértéke csak 52 százalék 2021-hez képest, vagyis a valutaárfolyam változása is belejátszik a folyamatba – mutatott rá az Index.
A legtöbbet, átlagosan 444 ezer forintot a budapestiek költenének pihenésre, a vidéki városok lakói esetén 313 és 331 ezer forint között alakul a tervezett kiadás, míg a falvak lakói átlagosan csak 236 ezer forintot szánnak kikapcsolódásra. A magasabb végzettségűek közel 400 ezer forintot, az alacsonyabban képzettek átlag 271 ezer forintot említettek. A jövedelmek növekedésével párhuzamosan a skála 161 ezer forint és 422 ezer forint között húzódik. Az elmúlt évhez hasonlóan átlagosan 2,4 fő azok száma, akik ebből a költségkeretből útnak indulnának, de a hosszabb távú adatsor csökkenő tendenciát mutat, elsősorban azért, mert negyedével nőtt azok száma, akik egyedül utaznak, vagy csak maguk után fizetik a nyaralás költségét.
Nem mindegy, hogy egyedül vagy többedmagunkkal indulunk útnak
A középkorú magyarok többsége, 40 százaléka kettesben utazik, különösen az ötvenes korosztályban, ahol ez az arány 50 százalék. Hármasban az utazók 13 százaléka indul nyaralni, a negyvenes korosztályban ez az arány 24 százalék. Az egyedül útnak indulók átlagosan 205 ezer forintot költenek, a kétfős nyaralások esetén már csak 120 ezer forint jut egy utazóra, a háromfős csoportok esetén 90 ezer, a négyeseknél 85 ezer forint jut fejenként.
Az utazók jellemzően ugyanazokkal az útitársakkal tervezik a nyaralásukat, mint az elmúlt években. A nyári kalandba 14 százalékuk egyedül vág bele, ez főleg a férfiakra és a központi régióban élőkre jellemző. Házastárssal vagy mással kettesben a megkérdezettek 43 százaléka nyaral, szűkebb családdal, szülőkkel, gyerekkel 46 százalékuk, az utóbbi a nők esetén 56, a férfiaknál 39 százalék. A tágabb család bevonását az utazók 10 százaléka említette, főként az alacsonyabb jövedelműek, míg baráti társaságok a nyaralók 17 százalékát adják, ezen belül ebben a csoportban kiugróan magas, 30 százalék a fővárosiak aránya.
Honnan teremtjük elő a pénzt?
A felmérés szerint a válaszadók 69 százaléka saját jövedelmét és megtakarítását használja a nyaralásra. Más családtag a nyaralók 19 százaléka esetén járul hozzá jelentősen az utazás költségéhez. A banki kölcsön átlagosan az emberek nyolc százaléka esetén játszik szerepet a kiadások fedezésében, míg a magasabb bevétellel rendelkezők nemigen szorulnak rá erre, addig az alacsonyabb jövedelműek esetén 14-16 százalék ez az arány. A SZÉP-kártya a tavalyi 30 százalék helyett idén várhatóan az utazók 25 százalékánál lesz jelentős forrás, a gyerekesek esetén 36, a gyermekteleneknél 19 százalék ez az arány.
Bár még alig kezdődött el a nyaralási szezon, van olyan hazai utazási iroda, amely máris lehúzta a redőnyt. Erről ide kattintva olvashatsz.
