Szabadságkeretéből mindössze 7 napjával rendelkezhet a dolgozó, ráadásul azt is meghatározott időben kell bejelentenie, hogy mikor szeretné megkezdeni a pihenését. Mutatjuk a részleteket.
Már most érdemes felmérniük a munkáltatóknak, hogy dolgozóik mennyit használtak fel idei szabadságkeretükből – olvasható az Trenkwalder MTI-hez eljuttatott közleményében, amely szerint
a munkaadóknak különösen a nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk.
Nehezebb megoldani nyáron a helyettesítést
Főként a kisebb vállalkozások számára jelenthet gondot az időarányos szabadság kiadása, miután az alacsonyabb létszám miatt nehezebben tudják megoldani a szabadságra küldött helyettesítését – hívja fel a figyelmet a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég. Hozzátették azonban, hogy a nagyobb vállalatok számára is problémát okozhatnak a bent ragadt év végi szabadságok, különösen az olyan területeken mint a kereskedelem és a szállítmányozás, amelyekben a csúcsszezon éppen erre az időszakra esik. A cég hangsúlyozta, hogy érdemes az éves szabadságkeret minél nagyobb részét felhasználni a nyári időszakban azért, mert
a munkavállalók többsége a nyári szabadságolást preferálja, és ilyenkor könnyebb megszervezni a pihenéssel töltött időt is.
A szabadságok kiadásában nagyobb a cégek mozgástere
Fontos tudni azonban, hogy a szabadság időpontjának meghatározásában a jogszabály szerint a munkáltatónak nagyobb a mozgástere, miután a dolgozó a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanapról rendelkezhet. Ám hasznos szem előtt tartani a szabadságolás rugalmasságát korlátozó szabályokat is, amely szerint a szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell a dolgozóval. Ezzel kapcsolatos kötelezettsége a munkavállalónak is van, neki ugyanis
szintén legalább 15 nappal korábban kell jeleznie, hogy szabadságra szeretne menni.
2024-től új szabályként az alapszabadság 7 munkanapján felül a gyermekek után járó pótszabadságokat és a szülői szabadságot is a munkavállaló kérésének megfelelő időben kell kiadni, ha azt a dolgozó legalább 15 nappal az adott szabadság előtt jelezte a munkáltatónak. Bár sokan tudják, de nem lehet elégszer ismételni, hogy a munka törvénykönyve (Mt.) fő szabálya szerint az apasági és a szülői kivételével a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. Ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot, jogszabályt sért. Külön megállapodás alapján csupán az életkor alapján járó pótszabadság vihető át az esedékesség éve utáni 12 hónapra.
Ha a munkavállaló az év során valamilyen okból mégsem tudta felhasználni a neki járó szabadságkeretet, később is követelheti annak kiadását, amíg munkaviszonyban áll. Fontos viszont, hogy a szabadság pénzben ekkor sem váltható meg, arra csak a munkaviszony megszűnése esetén kerülhet sor.
