Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyáron, különösen júliusban és augusztusban pokoli hőségre kell felkészülni az előrejelzések szerint: akár 43-46 Celsius-fokos rekordhőmérsékletek is lehetnek.
Sokan gondolhatták a tavalyi nyár után, amikor többször harmadik fokozatú riasztást adtak ki az extrém hőség miatt, hogy olyan kivételesen forró hónapok állnak mögöttünk, amilyeneket csak ritkán kell átélnünk. Friss előrejelzések szerint azonban az idei nyár még sokkal rosszabb lesz – írja a ProfitLine.
Százéves melegrekord dőlhet meg a meteorológusok szerint az idei nyáron – az előrejelzések azt mutatják, hogy 43-46 Celsius-fokos csúcshőmérsékletekre is fel kell készülni. Vagyis könnyen
megdőlhet a jelenleg érvényben levő országos maximum, amelyet 2007-ben Kiskunhalason mértek, ahol 41,9 Celsius-fokot mutatott a hőmérő higanyszála.
Ez az oka nyári rekordmelegnek
Szakemberek szerint az extrém forróság oka több tényezőben keresendő. A globális klímaváltozás hatására sokasodnak a szélsőséges időjárási jelenségek, például az afrikai forró légtömegek betörése a kontinensre. Ezek hatását növeli az erős El Niño-jelenség, amely az egész világ időjárási mintázatára hatással van. Mindezek mellett Magyarország földrajzi elhelyezkedése még kedvez is ezeknek a jelenségeknek:
a Kárpát-medence domborzati viszonyai miatt a beáramló meleg levegő könnyen „csapdába eshet”, tovább növelve a hőmérsékletet.
A pokoli melegnek súlyos következményei lehetnek. Nemcsak a komfortérzetet befolyásolja, ám komoly egészségügyi kockázatokkal is jár. Nem véletlen, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) többfokozatú hőségriasztást tervez bevezetni, az egészségügyi szakemberek pedig már most figyelmeztetnek az idősek és a krónikus betegek védelmének fontosságára.
A hőség a mezőgazdaságra is szörnyű hatással van. A nem eléggé csapadákos tél után nyáron rendkívüli aszályra kell számítani, ami komolyan veszélyezteti a terméshozamokat. A vízkészletek apadása miatt pedig – a korábbi években is volt hasonlóra példa – a vízhasználatot is korlátozhatják egyes településeken. Ráadásul a közlekedési infrastruktúra, például a vasúti sínek sem bírják jól a meleget, és az áramellátási rendszert is rendkívüli mértékben megterheli a hűtőrendszerek fokozott használata.
