A Mohos-töbör különleges mikroklímája miatt -10 fok alatti hőmérsékletet mértek augusztusban. Ez új rekord, és felhívja a figyelmet ezeknek a természeti képződményeknek a különlegességére.
A nyári kánikulában már az is megváltásnak számít, ha estére 20 fok környékére hűl a levegő, de a legforróbb időszakban és a nagyvárosok belső részein sokszor ez az átmeneti enyhülés sem következik be. Eközben Magyarország egyes pontjain akár fagypont alatti, fogcsikorgató mínuszokat mérnek a nyár derekán.
Augusztusban mértek -10 fokot a Mohos-töbörben
Ezt történt augusztus 25-én is, amikor a Bükk-fennsíkon, a Mohos-töbörben egészen -10,14 Celsius-fokig süllyedt a hőmérséklet. Ez az érték minden idők legalacsonyabb rögzített nyári hőmérséklete Magyarországon, beleértve a nem hivatalos méréseket is. Az új hidegrekord felülírta a korábbi, az idei nyár elején regisztrált -8 fokos értéket.
A meghökkentően alacsony hőmérséklet azonban nem csupán egy rekord. Választ adott arra a kérdésre, ami régóta foglalkoztatja a kutatókat: bekövetkezhet-e úgynevezett meteorológiai zord nap, azaz -10 fok alatti napi minimumhőmérséklet a Bükk-fennsíkon nyáron?
Erre kaptak választ néhány napja a szakemberek, a mérés pedig igazolta, hogy kedvező körülmények között a zord nap nem csak elméleti lehetőség – világította meg a jelenség tudományos jelentőségét Dobos András a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének munkatársa a bejegyzésében. A Mohos-töbörrel foglalkozó kutatás vezetője azt is hangsúlyozta: a képződmény mikroklímájának tanulmányozása azért is fontos, mert segíthet megérteni a nagyobb térségek klimatikus viszonyait.
Fogva tartja a hideget a töbör
De hogyan lehetséges, hogy kemény téli napokat idéző hideg legyen augusztusban Magyarországon? A jelenség kulcsa a töbrök speciális mikroklímájában rejlik. A töbör – más néven: dolina – olyan tál alakú, zárt mélyedés, amely a karsztvidékeken keletkezik azáltal, hogy a csapadék hosszú idő alatt kioldja a mészkő és dolomit kőzeteket, létrehozva a lefolyás nélküli medencét.
Méretük néhány métertől több száz méterig terjedhet: a Mohos-töbör átmérője csaknem 400 méter, mélysége pedig 30 méter.
A töbrök sajátos mikroklímája abból ered, hogy a zárt, medenceszerű felszíni forma csapdába ejti a hideget. Az úgynevezett éjszakai kisugárzás miatt a talaj felszíne lehűl, ezzel együtt a vele érintkező levegő is hidegebbé válik, míg a felette elhelyezkedő rétegek egyre melegebbek. Nagyobb sűrűségük miatt a hideg légtömegek a terület legalacsonyabb pontjai felé mozdulnak, ahol megrekednek.
A Bükk-fennsík esetében ezek pontok a töbrök, amelyek fogva tartják a hideget. Ehhez viszont az is szükséges, hogy derült, száraz és szélcsendes idő legyen, a szél ugyanis kifújja az összegyűlt hideg levegőt.
Különleges növények élnek a védett területen
A Bükk-fennsíkon évtizedek óta zajlanak időszakos, 2009 óta pedig állandó mérések, de különlegessége ellenére a Mohos-töbörben csak 2022 óta üzemel meteorológiai állomás. A vizsgálatok azért csak pár éve kezdődtek el, mert a terület olyan értékes növényvilággal rendelkezik, hogy a szakembereknek úgy kellett megszervezniük a kutatásokat, hogy a lehető legkisebb kárt okozzák az különleges élővilágban.
Mikroklímája miatt a Mohos-töbör hőmérsékleti anomáliát jelent a környezetéhez képest. A növényzeti rétegződés is ennek megfelelően, fordítva alakult ki.
Míg a hegyen fölfelé haladva bükkösök, fenyvesek, borókások, majd havasi gyepszerű társulások követik egymást, a töbörben ellenkező sorrendben találhatók meg a növények, vagyis a medence alján van a gyep.
A Mohos-töbörben sok olyan hidegkedvelő növényfaj él, amelyek normál körülmények között nem lennének megtalálhatók a 825 méteres magasságban. Emiatt szigorúan védett a terület, tilos megközelíteni, belemenni, a túrázók csak a kijelölt turistautakon haladhatnak.
Hidegebbre vágysz a -10 foknál? Ez a világ 5 leghidegebb helye.
