Gondolnád, hogy köze van a munkássztrájkhoz? Ezért adnak nőnapra virágcsokrot világszerte

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Munkásmozgalmi jelleggel, a női szavazati jog kivívásának érdekében hirdették ki az első nőnapot: hitted volna, hogy az ilyenkor átnyújtott csokor virág ennek emléke?

Magyarországon 1913 óta ünneplik a nőket virággal, de nem innen és nem ekkor indul az ünnep története. 1910-ben a II. Internacionálé, azaz Nemzetközi Munkásszövetség döntött arról, hogy egy napon ünnepeljék meg a nőket – ekkor nem tűztek ki erre ugyanakkor konkrét dátumot. A következő évben ugyanakkor Dánia, Svájc és Ausztria március 19-én ünnepelte a nemzetközi nőnapot, ma azonban ettől eltérő időpontban, március nyolcadikán köszöntik a nőket virággal.

Munkásmozgalmi sztrájk jelölhette ki a nőnap dátumát

A mostani dátum keletkezésével kapcsolatosan többféle magyarázat is létezik. Az egyik szerint arra emlékezünk ilyenkor, hogy 1857-ben mintegy 40 ezer New York-i munkásnő vonult az utcára, hogy a korábbiaknál emberibb munkafeltételek mellett jobb bérezést is kiharcoljanak maguknak.

A textil- és konfekcióipari dolgozók mellett van egy másik eredettörténet is, mely szerint viszont az orosz lányok előtti főhajtás a nap, akik 1917-ben március nyolcadikán kenyérért és békéért tüntetve vonultak az utcára.

II. Miklós cár ezután néhány nappal lemondott, polgári kormány alakult, és a nők megkapták a választójogot is az országban.

A munkásmozgalomból kinőtt nőnap túllépett a virág szimbólumán: az erős nők elismerése a cél
Fotó: Pyrosky / Getty Images Hungary

Hazánkban 1913 óta van nőnapi: kezdetben nem volt fix dátuma, mindig máskorra esett, de 1948-ban aztán a szovjet minta után itthon is március nyolcadika lett nőnap.

Olasz feministák ötlete volt a virág

Mindez azonban még nem magyarázza, miért kapnak virágot a nők ezen a napon. Az olasz feministáknak köszönhető a szokás, akik 1946-ban a mimózát mint az erő és érzékenység szimbólumát választották ki a nőnap jelképének. A következő évek során férfiak és nők egyaránt előszeretettel ajándékoztak mimózát az életükben fontos szereppel bíró nők számára, hogy köszönetet mondjanak nekik.

A mimóza jelentősége tehát speciális ezen a napon, de ma már nem csak ezt a virágot ajándékozzák – és egyre távolabb tolódik a fókusz az ajándékozásról is. Az egyre üresedő nemzetközi nőnapot ismét tartalommal tölti meg egy világméretű kampány, amely már 2001 óta minden egyes nőnapot valamilyen cél érdekében állít szolgálatba: ügyekre, problémákra hívják fel a figyelmet, hogy egy szál virág helyett a nők minél teljesebb esélyegyenlősége lehessen az a cél, amelyet ezen a napon el tudunk érni.

Idén nőnapon számolj le az előítéletekkel!

A 2022-es év témája az előítéletek letörése: az előítéletek nagyon sok nő számára teszik lehetetlenné ugyanis azt, hogy előrelépjenek életükben. Akár tudatos, akár tudat alatti megkülönböztetésről van szó, a mozgalom szeretne véget venni a kettős mércének, hogy minden nő ugyanazokkal az esélyekkel indulhasson életében, amelyek egy férfinak megadatnak.

Ebben ugyanakkor nemcsak a nők támogatására számítanak, hanem a férfiakat is kérik, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, melynek részeként arra is hívnak mindannyiunkat, hogy a #breakthebias hashtag használatával töltsünk fel a közösségi médiába fotókat, magunk előtt X-et formáló karokkal, ezzel is terjesztve az idei nemzetközi nőnap üzenetét.

Ez persze csak egy gesztus, amely csak akkor ér valamit, ha mindennapjainkban ténylegesen teszünk is a célért, és mindenkit, nőket, férfiakat egyaránt aszerint ítélünk meg, hogy milyen teljesítményt nyújtanak, és ugyanolyan esélyeket hagyunk előttük nyitva életük minden területén.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.