Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem minden, a nyugdíjszámításnál figyelembe vett időszak számít bele a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe. Szakértő magyarázza el az ezzel kapcsolatos szabályokat.
Sokan csak nyugdíjigényléskor szembesülnek vele, hogy a ledolgozott évek egy része „eltűnik” a Nők40 számításakor. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a félreértések alapja az, hogy a jogszabályok két külön fogalmat használnak: a szolgálati és a jogosító időt, amelyek nem fedik teljesen egymást.
Ugyanazok a nyugdíjösszegek megállapításának szabályai
Mint azt hírlevelében magyarázza, a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanazon szabályok szerint állapítják meg, mint a korhatár betöltésével járó öregségi nyugdíjat. Ez azt jelenti, hogy a számítás során nemcsak a 40 év jogosultsági időt, hanem az érintett nő teljes életpályája alatt megszerzett valamennyi szolgálati időt, valamint az 1988 óta elért, járulékalapot képező keresetek alapján számított átlagkeresetet is figyelembe veszik. A jogosultság megállapításakor azonban már szűkebb a kör:
minden jogosító idő szolgálati időnek számít, de nem minden szolgálati idő jogosító idő.
Sok a félreértés a tanulmányi évek kapcsán
A leggyakoribb kizárt időszakok közé tartoznak a tanulmányi évek. Hiába minősülhetnek egyes esetekben szolgálati időnek, sem a szakmunkásképzés, sem a felsőoktatás nappali tagozatán eltöltött tanulmányi idő nem vehető figyelembe a Nők40 jogosultság megállapításakor. A Kúria állásfoglalása szerint a korábbi szakiskolai tanulói jogviszony sem tekinthető olyan jogviszonynak, amely jogosító időt eredményezne. A nyugdíjszakértő kifejti, hogy
kivételt kizárólag a kötelező nyári szakmai gyakorlat jelenthet, ha annak idejére a társadalombiztosítási nyilvántartásban szerepel bejelentett jogviszony.
Sok érintett méltánytalannak érzi, hogy az év közben végzett szakmai gyakorlatok sem számítanak, holott tényleges munkavégzés történt. A szabályozás szerint azonban ezek a képzés részének minősülnek, nem járnak biztosítási jogviszonnyal, így jogosító időként nem vehetők figyelembe. Hasonló a helyzet a felsőfokú végzettségű nőknél is: az egyetemi és főiskolai évek – néhány régi kivételtől eltekintve – teljes egészében kiesnek a jogosultsági időből, ami sokáig megnehezítette számukra a 40 év teljesítését. A nyugdíjkorhatár emelése azonban mára lehetővé tette, hogy többségük még a 65 éves kor elérése előtt élhessen a kedvezménnyel.
Ez sem vehető figyelembe a Nők40 szempontjából
Nem számít bele a jogosító időbe a munkanélküli segély, az álláskeresési járadék, a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának időtartama sem, még akkor sem, ha ezek egyébként szolgálati időnek minősülnek. Ugyanez igaz a rokkantsági és rehabilitációs ellátás időszakára: előbbi még szolgálati időt sem keletkeztet, utóbbi igen, de a Nők40 szempontjából nem vehető figyelembe. Ha azonban az érintett ezek mellett dolgozik, a munkával szerzett idő már beleszámít a jogosultságba.
Az ápolási díj sem számítható be a jogosító időbe
Szintén sok vitát vált ki az ápolási díj kérdése. A nagykorú, tartósan beteg hozzátartozó ápolása után járó ellátás időtartama nem növeli a jogosító időt, kivéve, ha súlyosan fogyatékos gyermek gondozásáról van szó. Ebben az esetben
az édesanya akár tíz évet is beszámíthat a gyermekneveléssel és ápolással szerzett időből.
Ez a helyzet a fizetési szabadság idejével
Nem pótolható megállapodásos járulékfizetéssel sem a hiányzó jogosultsági idő: az ilyen módon szerzett idő szolgálati időnek minősül, de a kedvezményes nyugdíjra nem jogosít. Hasonlóképpen kiesik a passzív táppénz időszaka, valamint főszabály szerint a fizetés nélküli szabadság ideje is, néhány, gyermekgondozáshoz kapcsolódó kivételtől eltekintve.
Mindezek ellenére a Nők40 továbbra is az egyik legkedvezőbb nyugdíjazási lehetőség Magyarországon a szakértő szerint. Bár a szabályok sokak számára szigorúnak tűnnek, a kedvezmény igénybevétele továbbra is komoly előnyt jelent, ezért az érintett nőknek érdemes alaposan tájékozódniuk és megfontolniuk a lehetőséget.
