Napleánya, Vadrózsa, Sárkányok és Mostohák? Mi köze ezeknek a furcsa mesebeli kifejezéseknek a női személyiségfejlődéshez és életúthoz? Elsőre úgy tűnhet, hogy nem valami sok, pedig a mesék varázslatos világából többet tudhatunk meg önmagunkról nőként, mint korábban bármikor.
Dr. Antalfai Márta, a Katarzisz Komplex Művészetterápia és Kincskereső meseterápia módszereinek alapítója szerint a mesékben található szimbólumok és bölcsességek segítségével választ találhatunk a női léthez kötődő legfőbb kérdéseinkre, felfedezhetjük saját fejlődési utunkat is, valamint ráébredhetünk arra, van-e olyan fejlődési szakasz, ahol még dolgunk van.
A női személyiség fejlődésének szakaszai a mesék tükrében
Dr. Antalfai Márta mondák és mesék 255 női főszereplőjének elemzésével a női lélek fejlődésének kilenc szakaszát azonosította. Az egyes fejlődési szakaszok meghatározó vonását a mesékből kölcsönvett név szimbolizálja, amelyek az egyes fejlődési állomások életfeladatait is magukban foglalják. Az egyes szakaszok megélése, majd meghaladása krízisekkel jár együtt, ezek pedig különféle komplexusokat aktiválnak. Antalfai szerint az érett női személyiség a következő kilenc szakaszon megy keresztül.
1. Kisgyermekkor – Testvérek: Testvérkomplexus
Ezekben a mesékben a főszereplők gyermekek, édes- vagy mostohatestvérek, ahol a kislány mellett mindig van egy fiatalabb fiútestvér. Őket gyakran elűzik otthonról, vagy megárvulnak (például Jancsi és Juliska), ami szimbolizálja a szülőkről való leválás kezdetét, valamint az iskolai közösségbe való beszokást. Nem ritka a testvérek közötti rivalizáció sem, azonban ez fontos szerepet játszik az önérvényesítés képességének elsajátításában, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a következő fejlődési szintre lépjenek. Ha a szakaszt nem sikerül meghaladni, kialakulhat irigység, rivalizáció és a saját érdekek képviseletének képtelensége.
2. Kisiskolás kor – Okos lány: Okoslány-komplexus
Ezek a mesék legtöbbször sanyarú sorsú, szegénységben felnevelkedő lányról szólnak, aki az eszével, leleményességével és furfangosságával tűnik ki és nyeri el a királyfi figyelmét. Ebben a szakaszban a lányok gyakran fiúsabban viselkednek, talpraesettek, és meg tudják védeni magukat, nem feltétlenül fizikailag, hanem az eszükkel. Az intellektuális túlsúly mellett kevésbé kap teret az érzelmi fejlődés. Ha nem sikerül meghaladni ezt a fejlődési szakaszt, a személyiség egyoldalúvá válhat, és folytonosan az okosság elismerése utáni vágyban mutatkozhat meg az elakadás.
3. Prepubertáskor – Jószívű lány: Jószívűlány-komplexus
A mesékben a jószívű lányok általában valamilyen szolgálatot végeznek, elszegődnek idősebbekhez (például Holle anyó). Ebben a szakaszban az empátia és a segítőkészség alakul ki. Ha a lány életében kizárólagosan ez a fajta működés válik hangsúlyossá, akkor a túlzott alárendelődés meggátolja a saját identitás kialakulását, az önmagára találást, ami nélkül nehézzé vagy lehetetlenné válik a párválasztás.
4. Serdülőkor – Mostohák: Hófehérke-komplexus
Ez az anyáról való leválás időszaka, amely a mesékben a gonosz mostohától vagy boszorkánytól való eltávolodásban mutatkozhat meg. Sokszor élnek a mesék szereplői álomvilágban, vagy mindenki mástól elzárt toronyban (például Aranyhaj), de meg kell tanulniuk a földi világban is boldogulni. A női személyiségfejlődés szempontjából ez a szakasz segít képessé válni az érett szexualitásra. A megrekedés ebben az állapotban és az anyáról való sikertelen leválás naivitáshoz, a világtól és a férfiaktól való elzárkózáshoz vezethet.
5. Késő serdülőkor – Próbatételek: Napleánya-komplexus
A próbatételek a házasság előtt álló lány kezéért folytatott versengésre utalnak, ahol a kérőknek különféle próbákat szükséges kiállniuk. Egyes történetekben a lány kigúnyolja a férfiakat, senki sem elég jó számára. A mesék hősnőiben a férfias, maszkulin vonások erősödnek fel, amely harcias, erős személyiségben körvonalazódik. Ha valaki nem tud túllépni ezen a szakaszon, akkor a férfiakkal való kapcsolatát a rivalizálás fogja jellemezni a későbbiekben is. A tökéletes pár, az „igazi” utáni vágyakozás az örökös szingliségben mutatkozhat meg. Ilyen értelemben a Napleánya a mai karrierista, független, erős és egyedülálló nőnek felel meg.
6. Kora ifjúkor – Sárkányok: Vadrózsa-komplexus
Ez az eredeti családról való leválás időszaka, amely a mesékben gyakran a lányt otthonról elragadó szörnyeteg, a sárkány képében fejeződik ki. A mese vége azonban a legtöbbször happy end, hiszen megérkezik a herceg vagy királyfi, aki megmenti a lányt. Lényegében ebben a szakaszban készül fel a fiatal lány a valódi párkapcsolatra, amelynek elengedhetetlen feltétele a szülőktől való függetlenedés.
7. Ifjúkor – Boszorkányok: Világszépe-komplexus
Ez a virágzás, a nőiség kiteljesedésének időszaka, a fiatal nőnek fontos a testi szépség, megéli és megtapasztalja vonzerejét, amely az egészséges önbizalom és énkép egyik fontos eleme. Az ebben az életszakaszban megrekedt nő később is a külső szépséget kergeti, hajlamos a narcizmusra, és nehezére esik vagy egyenesen képtelen az áldozatkész feleség- és anyaszerepre.
8. Fiatal felnőttkor – Átváltozások: Lóna- és Szamárbőr-komplexus
Ez a felnőtté válás és a nővé érés legmeghatározóbb szakasza. A nők ebben a szakaszban gyakran dominánsak, uralkodóak a kapcsolataikban, a másikat hajlamosak gyerekként kezelni. A domináns szerep azonban lónai páncélként tarthatja rabságban őket, ezzel megakadályozva a nőiségük kiteljesedését. A mesékben megfigyelhető még egy kettős átváltozás is, amelyben a szörny visszaváltozik királylánnyá, vagy királyfivá változik át (például Békakirály). Ezek mindegyike a szülőkről való leválás, az átváltozás és az önmegvalósítás szükségességére sarkallnak. Ennek a szakasznak az elmaradása a saját anyai szerep és identitás kiteljesedését akadályozza.
9. Felnőttkor – Párkapcsolat: Szendile-komplexus
Ez az időszak ad választ arra, hogyan kell egy igazi párkapcsolatban működni, hogyan lehet a csúcspont utáni egyensúlyt fenntartani. Amennyiben itt elakadás van, az átlagos hétköznapok nem lesznek elég kielégítőek, az állandó boldogságkeresés tönkreteheti a párkapcsolatot.
A női személyiségfejlődés szakaszai a mesékben tehát nem csupán egy gyermekeknek íródott műfaj, a „fantázia szüleményei”, hanem érzékletesen szimbolizálják a különféle életfeladatainkat is.
A cikk szerzőjéről
Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.
