Ma Magyarországon a születéskor várható élettartam jelentősen rövidebb a férfiak esetében, mint a nőknél. Az elmúlt éveket vizsgálva a különbség lassú csökkenést mutat, de még mindig nagy az űr.
2022-re a születéskor várható élettartam férfiak esetében a KSH adatai alapján országosan összesen 72,55 év, míg nők esetében 79,05.
Budapesten
A fővárosban mindkét nem tagjai az országos átlagénál hosszabb életben bízhatnak, a férfiak arányaiban több pluszidőre számíthatnak Budapesten az átlaghoz képest, mint a nők, de ott is számottevően jobbak a kilátások. A férfiak és a nők születéskor várható élettartamában megfigyelhető eltérés jelensége nem hazai specialitás, de míg világviszonylatban átlagosan nagyjából bő 5 év a különbség, nálunk ennél is több.
Minimálisan még Budapesten is, ahol a férfiak születéskor várható élettartama 74,22 év, a nőké 79,9 év.
A legjobban és legrosszabbul teljesítő hazai régiók
Férfiak esetében a legjobban Közép-Magyarország, valamint a Nyugat-Dunántúl tartja lakosait, akiknek várható élettartama meghaladja mindkét térségben a 73,5 évet, a legrövidebb élettartam az országon belül pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben várható. E három vármegyéből az első kettőben alig lépi át a 70 éves lélektani küszöböt a férfiak várható élettartama, de a 71-et még Szabolcsban sem éri el.
Ami a hazai női lakosságot érinti, Zala és Győr-Moson-Sopron vármegyékben a 80 évet is túlhaladja ez a szám, amivel abszolút csúcstartók az országban, míg a negatív rekordot e nem tagjainál is Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye tartja.
Tendencia
Ha a folyamatokat próbáljuk vizsgálni, az látható, hogy ugyan nagyon lassú, de tendenciózus emelkedés figyelhető meg mindkét nem tagjainál országos viszonylatban. 2001 óta a férfi lakosság várható élettartama több mint 4 évvel nőtt, a nőké ugyan csak kevesebb mint 3 évvel, de még így is jóval hosszabb életben bízhatnak, mint a férfiak.
Kitekintés
Az ezredforduló utáni első két évtizedben globálisan 6,6 évvel nőtt a várható élettartam.
2000 táján még csak 66,8 évben reménykedhettünk, 2019-re ez 73,4 évre emelkedett az Egészségügyi Világszervezet, a WHO adatai szerint. A várható élettartam sajnálatos módon azonban nem egyezik meg a várható egészséges élettartammal, vagyis az egészségben leélt évek számával. Ez utóbbi tekintetében, a healthy life expectancy (HALE) is javuló tendenciát mutat, de nem tartotta a lépést a várható élettartam javulásával, vagyis csak 5,4 évet emelkedett ugyanabban az időszakban, míg a teljes várható élettartam több mint hatot. Ennek értelmében amíg, ugyancsak globálisan, 2000-ben 58,3 egészséges évre számíthatott a lakosság átlagosan, addig 2019-re már 63,7 évre tolódott a fizikális jóllét várható hossza.
Érdekes módon az Amerikai Egyesült Államokban más a helyzet:
- a várható élettartam csökken,
- másrészt a nemek közti különbség növekedést mutat az elmúlt éveket tekintve.
A globális tendenciákkal szembemenő trendet, az okok felderítésének reményében, sokat is vizsgálják, és az utóbbi idők kutatásai során több érdekességet is megállapítottak.
Okok
A nemek közti várható élettartam különbségének növekedése részben betudható annak, hogy a Covid–19-járvány több áldozatot követelt a férfiak köréből, mint a nőkéből, így az elhalálozásokat alapul vevő számításokból ez az eltérés is észlelhető.
A férfi lakosság körében elterjedtebb a dohányzás, ezért több férfi szívbeteget és tüdőrákban szenvedőt eredményez. De a cukorbetegség is gyakrabban sújtja a férfiakat az Egyesült Államokban.
Mindemellett, a tiltott szerek fogyasztásából származó halálesetek kétszer annyi férfit érintenek, mint nőt, és szintén az „erősebb” nem tagjai válnak gyakrabban erőszakos halál áldozatává.
