Nőnap kapcsán gyakran beszélünk üvegplafonról, egyenlőtlen fizetésekről, a női vezetők alacsony arányáról, miközben még csak a szegregátumokig sem kell menni azért, hogy ennél jóval nagyobb hiányosságokra bukkanjunk egyenjogúság terén.
Az Európai Unió nemek közti egyenlőségről szóló legfrissebb adatai alapján Magyarország az utolsó előtti helyen áll a tagállamok közül: a maximális 100 pontból 57,8-at tudott megszerezni, egyedül Románia teljesít rosszabbul az indexen. Az uniós átlagtól 13,2 ponttal maradunk el, 2021-hez képest mindössze fél pontnyit sikerült fejlődnünk összességében. Haladásunk üteme ráadásul lassabb, mint az EU-tagállamokban tapasztalható: a hét vizsgált terület közül különösen a hatalom területén mutat Magyarország komoly elmaradást a 100-ból mindössze 27,1 pontos eredménnyel.
Átlag alatti tehát a nemek közti egyenlőség szintje hazánkban annak ellenére, hogy a magyar nők nagyobb valószínűséggel rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, mint a magyar férfiak. Ezzel együtt is mindössze 51 százalékos a nők foglalkoztatottsága a férfiak 65 százalékával szemben, jövedelmük kisebb mértékben nőtt a 2021-es szinthez képest, mint a férfiaké, akiknek ugyanakkor jobban csökkent a fizetetlen munkavégzése. A döntéshozatalban való női részvétel ugyan javult, de továbbra is meglehetősen alacsony: összességében nem állunk túl jól a nemek egyenlőségének terén.
Nyomorban nincs egyenjogúság sem
A fenti adatok nem túl biztatók, de egészen más világba cseppenünk, ha az átlagos helyett a hátrányos, sőt: a leghátrányosabb helyzetben levő magyar nőkkel foglalkozunk. Az Egyenlítő Alapítvány nőnap alkalmából rendezett nőjogi konferenciáján, mely „A te hangod mélyebb” címet kapta, sokkoló tapasztalatokat ismertetett Beke Zsuzsa, a RAJT programot szegregátumokban üzemeltető Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója.
A mélyszegénységben élők körében nem ritka az, hogy egy lány már 15 évesen abortuszon essen át, és sokan nem is tudják azt, hogy az aktív szexuális élet és a teherbeesés közt milyen kapcsolat áll fenn.
Ez különösen aggasztó annak tudatában, hogy egy 2019-es tanulmány szerint a 14 éves lányok negyede már nem szűz. A KSH adatai 2023-ra vonatkozóan egyébként azt mutatják, hogy ezer 15-19 éves magyar lány közül 17 már gyereket is szült.
A nők nagy százaléka nélkülöz
Nemcsak az egészségértéssel van ugyanakkor probléma a leszakadó területeken: a Beke Zsuzsa által említett példából kiderült az is, hogy van olyan lány, aki a bántalmazást egy kapcsolat automatikus velejárójának hiszi. Lehetőségek, egyenlőség híján ebben a realitásban felnőve ezt is fogja továbbadni.
Persze könnyű ráfogni a szegregátumokra, hogy nem az átlagot képviselik, de az átlag sem sokkal megnyugtatóbb. Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője egy saját kutatásuk eredményeit hozta a menstruációs szegénységgel kapcsolatban: az ezer fő megkérdezésével végzett felmérésben 49 százalék átélte már, hogy nem tudja a megfelelő mennyiségű vagy minőségű menstruációs terméket megvásárolni,
40 százaléknak pedig kellett ilyesmire spórolnia.
Ezek nagyon nagy számok: havi szinten mintegy 4200 forintos kiadást jelentenek a menstruációs termékek, eszerint a pár ezer forintos kiadás is egész egyszerűen túl magas a magyar nők komoly százaléka számára.
Az egyenjogú társadalmak többre viszik
Nagyon sok helyen akad tennivaló – és amint azt Elisabeth Klatzer az Európai Genderérzékeny Költségvetési Hálózat képviseletében elmondta, ha sikerül ezeken javítani, az nemcsak a nőknek, hanem az egész társadalomnak jó.
A genderérzékeny döntéshozatal a társadalom egésze számára nyereséggel jár:
Klatzer szerint amennyiben a nők többet érnek el, az emeli a GDP-t is, de már olyan aprónak tűnő változások is komoly eredményeket érnek el, mint egy évnyi ingyenes gyermekelhelyezési lehetőség. Ehhez azonban szükséges elfogadni, megérteni, hogy a női egyenjogúság nem nőuralom, a nőknek a férfiak fölé helyezése.
„Magyarországon a feminista szitokszó, a feminista férfi kifejezéssel nem tudnak mit kezdeni.
Az, hogy a patriarchális berendezkedés senkinek sem jó, fájdalmas felismerés.
Meg kell szabadulni a berögződésektől, mert az a komfortzóna a férfiaknak sem kényelmes” – fogalmazott a konferencián Sárosi Péter jogvédő, civiljogi aktivista. A diverz, befogadó társadalom ugyanakkor jobban működik: ahogyan cégvezetők is rámutattak a konferencián, ha képesek vagyunk más szemszögéből is látni bevett dolgainkat, új felismeréseket élhetünk át. A sokszínű – nemcsak nemeket tekintve, hanem sok más tekintetben is egyenjogú – szervezetek és társadalmak ezáltal képesek többre. A sokkoló nőnapi statisztikákon való felülemelkedés reményét ez az üzenet adhatja meg.
A családon belüli erőszak terén is van még mit tenni hazánkban: ezt boncolgatjuk ebben a cikkünkben.
