A munkahelyi bántalmazás továbbra is tabutéma. A bántalmazottak igencsak kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen féltik az állásukat, és gyakran testi épségüket is, így nem mindig tudják, mitévők legyenek. Cikkünkben körbejárjuk, mit is jelent pontosan a munkahelyi bántalmazás, mikor beszélhetünk erről, igaz-e, hogy inkább a nők szenvedik el, illetve mit tehet az, aki ilyen helyzetbe kerül.
A munkahelyi pszichológiai terror, vagyis a mobbing elterjedt probléma társadalmunkban. A legfrissebb adatok szerint minden tizedik alkalmazott volt már kitéve valamilyen formában bántalmazásnak, és a magyar munkavállalók hét százaléka is érintett a kérdésben.
Munkahelyi bántalmazásról akkor beszélhetünk, „amikor a munkaviszonnyal össze nem függő tulajdonságok okán ér minket a munkahelyen verbális sértés, emberi méltóságot megalázó magatartás, vagy épp a körülmények megfélemlítőek, ellenségesek, vagy megalázóak a számunkra.”
Miért történhet meg a munkahelyi bántalmazás?
Érdemes kiemelni, hogy a munkahelyi bántalmazás gyakran kéz a kézben jár a szexizmussal, így elsősorban a nők válnak áldozataivá.
Sebestyén Andrea jogász, aki a munkahelyi bántalmazás és szexizmus szakértője, úgy látja, hogy minden olyan „ártatlan” megjegyzés, amelyet az illető aznapi kinézetére tesz munkáltatója, már szexizmusnak minősül.
Ilyenek szintén a konkrét lekicsinylő beszólogatások és a lealacsonyító megszólítások, köztük az indokolatlan becézgetések, amikor a férfi kollégákat adott esetben a vezetéknevén szólítják, miközben a nőket katikázzák, évikézik, stb.
A szakember kiemelte: persze fontos a jó hangulatú munkahelyi légkör kialakítása, és a viccelődéssel sincsen semmi baj, mindaddig, amíg nem sugallja azt, hogy a munkáltató lealacsonyítja munkavállalóját.
Seres Erika HR-szakember meglátása szerintleginkább azok az emberek lesznek mobbing áldozatai, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak munkahelyükön. Úgy vélte, a vezető pozícióban lévők veszélyeztetve érezhetik magukat az ilyen munkavállalók által, ezért önvédelemből kezdik meg a bántalmazást.
Erről ismerheted fel a munkahelyi bántalmazást
Több jele is van annak, hogy bántalmazásban van része egy munkavállalónak:
- Az illető soha nem kap lehetőséget arra, hogy elmondja gondolatait, meglátásait.
- Hátráltatják társas kapcsolatait, vagy azok kialakulását a munkahelyen (vagyis kiközösítik, akárcsak az oviban).
- Hatással vannak az illető jóhírére, pletykálnak róla, nyilvánosan megszégyenítik a munkahelyen.
- Hatással vannak a munkavégzésére, olyan feladatokat bíznak rá, amelyek nem is tartoznak a feladatkörébe, vagy csak simán unalmasak és monotonok.
- Hatással vannak egészségére (ez a legdurvább eset, ilyenkor már képbe kerül a molesztálás és a fizikai bántalmazás is).
A munkavállaló mindezektől megfélemlítve, veszélyeztetve és izolálva érzi magát a munkahelyén. Ilyenkor egy tipikus 22-es csapdája szituációba kerül, amikor is azt érzi, hogy már jeleznie kéne a problémát, mert egyre rosszabbul viseli a mindennapos kínzást, de közben fél, hogy elveszíti emiatt az állását.
Statisztikák szerint a nők gyakrabban válnak a mobbing áldozataivá, mint a férfiak, ahogy a fiatal (25 év alatti munkavállalók) és az idősebb korosztály (55 év feletti munkavállalók) is veszélyeztetettebb ebből a szempontból.
Mit tehetünk, ha munkahelyi bántalmazás áldozatai lettünk?
Mindenképpen kezelni kell az ilyen bántalmazó helyzeteket. Ehhez fontos tisztában lenni azzal, hogy a bántalmazó miért teszi azt, amit.
A munkáltatók általában azért követik el az abúzust, hogy elvegyék a hatalmat azoktól, akiknek a kompetenciája és etikája – szerintük – veszélyt jelent rájuk nézve. Gyakran arra törekednek, hogy saját imázsukat növeljék munkavállalójuk rovására. Viselkedésük gyökere az alacsony önértékelés.
Tehát – ha nem lett volna nyilvánvaló – nem a munkavállaló a hibás azért, ami történik vele.
Ilyen helyzetben mindenképpen érzékeltessük bántalmazónkkal, hogy nem fogadjuk el az alárendelt, vesztes szerepet, jól kommunikálva, magabiztosan tegyük számára világossá, hogy bántalmazási kísérletei zátonyra futnak nálunk.
Minél agresszívabban kommunikál, nekünk annál higgadtabbnak kell lennünk, kordában kell tartanunk kitörni kívánó érzelmeinket.
Végső esetben mindenképpen kérjük szakember segítségét – ez esetben a HR-es munkatársét –, aki megteheti a megfelelő lépéseket. A bántalmazás semmilyen formában nem tolerálható, szakemberek szerint lényeges, hogy minden cég zéró toleranciával kezelje az ilyen eseteket. Segíthet, ha a munkaadó írásba foglalja az erre vonatkozó irányelveket, és gondoskodik róla, hogy a munkatársak betartsák azokat.
Sosem az a kérdés, hogy lesz-e konfliktus a munkahelyen, hanem az, hogy hogyan kezeljük azokat. A munkahelyi mentális, verbális bántalmazás még egyetlen konfliktust sem oldott meg
– fogalmaz Seres Erika.
Súlyos traumákat is okozhat munkavállalóinak egy rossz vezető. Ha kíváncsi a részletekre, olvasd el ezt a cikkünket.
