Egy új tanulmány megállapította, hogy 60 éves korban számos kockázati tényező előrejelzője lehet a későbbi demenciának és a kognitív károsodásnak. Ezek közé sorolják a munka, illetve a hobbik iránti lelkesedés hiányát is.
A RAND nonprofit kutatószervezet 2024 decemberében közzétett jelentésében megfigyeltek körülbelül 60 éves embereket, hogy megbecsüljék a későbbi demencia kockázatát. A tanulmány megállapította, hogy számos olyan tényező erős előrejelzője a kognitív károsodásnak vagy demenciának, mint például a fizikai egészség, a stroke, a kognitív képességek, a funkcionális korlátok, bizonyos gének és egyes gondolkodástípusok is.
Nem mindegy, hogyan állsz a munkádhoz: demenciát okozhat
Amerikai kutatók több mint 20 ezer, 50 év feletti felnőttet elemeztek, hogy megbecsüljék a memóriát roncsoló állapot kialakulásának valószínűségét. A résztvevőket legalább egyszer megvizsgálták 2000 és 2016 között, és a demencia 181 lehetséges kockázati tényezőjét értékelték, hogy előre jelezzék a kognitív károsodást ésa demenciát 60 éves koruk után 2, 4 és 20 évvel. A tudósoknak sikerült azonosítaniuk azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek magasabb kockázatot jelentenek a demencia kialakulására nézve, és néhány ezek közül a személyiségünkben gyökerezhet.
A megváltoztathatatlan tényezők, például az öregedés vagy a genetikai adottságok mellett a szakértők 12 kulcsfontosságú változót azonosítottak. A szélütés (stroke), a rossz fizikai állapot, a cukorbetegség vagy a 35 feletti BMI (amely elhízásnak számít) mind a figyelmeztető jelek között szerepelt. Ezeket azonban már korábbi tanulmányok is alátámasztották. De találtak néhány új kockázati tényezőt is, amelyek mind a személyiséghez kapcsolódnak. Ezek közé tartozik,
ha valaki nem karrierorientált, soha nem dolgozott vagy csak néhány évig, kevésbé lelkiismeretes,
és alacsony szintű elkötelezettséget mutat a hobbijai iránt.
De idesorolták még a túlzott alkoholfogyasztást, a testmozgás teljes hiányát, az alacsony fizikai tesztpontszámot, az alacsonyabb kognitív képességeket vagy a funkcionális korlátozottságot, amely akadályozza a mindennapi tevékenységek elvégzését. Ugyanakkor kiemelik, hogy ezek az eredmények csupán összefüggést mutatnak a demencia kialakulásával, de nem okozzák a betegséget.
A demencia kockázatának csökkentése
Az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás, a jó alvási szokások fenntartása és a dohányzás kerülése mind hozzájárulhatnak a demencia kockázatának csökkentéséhez. Szakemberek szerint a szociális kapcsolatok fenntartása is kulcsfontosságú, ugyanis az emberi agy az interakciókból fejlődik. Ha ez nem történik meg, memóriánk és kognitív képességeink idővel hanyatlani kezdhetnek. Az időseknek mindennap legalább egy pozitív társas interakcióra szükségük van. Legyen az egy kedves szomszéd látogatása, egy beszélgetés a bolt pénztárosával vagy egy telefon- vagy videóhívás egy unokával vagy egy baráttal.
Kutatások kimutatták azt is, hogy az idősebb felnőttek, akik szellemi élességüket megőrző tevékenységekben vesznek részt, kisebb kockázatnak vannak kitéve a demencia kialakulása szempontjából. Ilyen lehet az agytorna, egy új hobbi, egy tanfolyam, egy új nyelv megtanulása vagy hangszeren játszani. A legfontosabb, hogy kihívást jelentsen, és tanuljunk közben.
Hazánkban közel 250 ezer ember él demenciával. A hozzátartozókkal együtt akár 1 millió fő is lehet azok száma, akik érintettek a betegségben, ami a teljes magyar lakosság 10 százalékát jelenti. A leggyakoribb az Alzheimer-kór a 65 év feletti lakosság körében, ez és a vaszkuláris demencia (hátterében mindig valamilyen vérellátási zavar áll, például érelzáródás vagy súlyos érszűkület) vagy a kettő együttese alkotja a demenciás estek 80-90 százalékát.
A demenciára az étkezésünk is utalhat, olvasd el az alábbi cikkünkben, hogy mely jelekre kell figyelned.
