Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A 21. században nehéz elképzelni, hogy bő egy évszázaddal ezelőtt csupán egyetlen mozi előadásaira lehetett csupán jegyet váltani, no és persze nem is annyiba került egy belépő, mint most. Íme, egy kis mozitörténelem múltidéző fényképekkel!
Tudod-e, melyik volt az első olyan mozi Budapesten, amelynek önálló épülete volt, és már a tervek szerint is mozinak építették, és nem másnak? Segítünk: a korának legimpozánsabb filmszínháza a Blaha Lujza téren állt.
Az első volt, de nem sokáig állt
Ha elsőre kitaláltad, hogy ez nem más, mint az 1908-ban megnyitott Apolló mozi, akkor jár a pont. Noha ugyancsak szűk hét évig állt e helyen, mert
1915-ben átköltöztették a Royal Szálloda épületébe, tagadhatatlan, hogy ez volt az első olyan igazi mozi Pesten.
Ha ma keresnéd az épületet, biztosan nem találnád, ugyanis az eredeti épületet már régen elbontották, a helyére került 1926-ban a közelmúltban kívül-belül, gyönyörűen felújított Corvin Áruház.
Budapest legjei
Hol voltak már ekkor a sátras meg a kávéházi vetítőhelyek? Sorra nyíltak a filmszínházak országszerte, no és Budapesten, az 1910-es évek nagyon is kedveztek ennek az időszaknak. 1911 augusztusában nyílt meg a főváros egyik legnagyobbja, a Kossuth mozi a 20. kerületben, sőt, bő tíz évvel később itt létesült kontinensünk egyik legméretesebb kertmozija is, amelyben egyszerre akár kétezren is nézhették a vetítővásznat.
1922-ben nyílt meg, és nagy örömünkre még ma is működik a Corvin közben található Corvin mozi, amelyet a főváros egyik legszebbjének tartottak.
És ha már a legeknél tartunk, ejtsünk szót a legelegánsabbról is, vagy legalábbis amelyről ezt mondták a hetvenes évekig: ez a Vörös Csillag, amely az elsőként említett Apolló Royal jogutódja. A mozinak otthont adó szálloda egyébként is nagyon népszerű, no és előkelő volt, így nagy örömmel jártak ide mozizni is a filmek szerelmesei – és persze azok, akik megtehették. Apropó!
Az első budapesti filmvetítésre is itt került sor még 1896 tavaszán.
De hogyan lett belőle Vörös Csillag? A válasz egyszerű: a háborúban megsérült épület végül feltámadt hamvaiból, és az eredeti stábbal újraindították, 1949-ben már új néven.
A felsorolást még lehetne folytatni a Bástyával, az Urániával, a Puskinnal, a Művésszel, a Horizonttal, a Metróval, az Örökmozgóval és még megannyi mozival, de szavak helyett beszéljenek inkább a régmúlt képei!
Ha felkészültél az időutazásra, kattints a képre, és nyílik a galéria!
Ha szeretnéd látni Budapest 100-120 évvel ezelőtti arcát is, ajánljuk figyelmedbe az erről készült galériánkat is!
