A következő három-négy évben a kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, hogy ezzel a legkisebb béreket fel lehessen zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz.
A gazdasági vezetés szeretné csökkenteni a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbséget, ami azt jelenti, hogy a szakmunkásoknak fizetett legalacsonyabb bér jóval kisebb mértékben nőhet, mint a képzetleneknek járó minimálbér – értesült a Portfolio kormányközeli forrásokból.
10-15 százalékkal emelkedhet a minimálbér
Már elkezdődött a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalássorozata a 2025-ös minimálbérről és garantált bérminimumról, amelyeket néhány éven belül közelíteni szeretnének egymáshoz. A kormányzat arra törekszik, hogy 10-15% közötti mértékben emelkedjen a minimálbér, amivel a legkisebb béreket fel lehetne zárkóztatni a mediánhoz és az átlaghoz.
Bár ez jól hangzik, mégsem mindenki örülhet neki, hiszen az olló összezáródása azt jelenti, hogy a most jobban kereső szakmunkások bére kisebb mértékben nőhet, mint a szakképzetlen dolgozóké, vagyis ha úgy vesszük, nem éri meg képezni magukat, hiszen azalatt az idő alatt nem tudnak pénzt keresni, és utána sem látszik meg különösebben a fizetésükön az, hogy energiát fordítottak a tanulmányaikra.
Könnyen lehet, hogy a legkisebb vállalatok is nehézségekkel szembesülnek majd a bérek kigazdálkodása miatt, mivel náluk dolgozik a legtöbb minimálbéres, akiknek legjobban nőne a fizetése.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter korábban arra utalt, hogy a kabinet 2027-re kívánja eltüntetni a különbséget a minimálbér és a bérminimum között, miközben a legkisebb bért az átlag 50%-ára emelnék. Így akkorra növekedhet 400 ezer forint fölé a bruttó minimálbér.
