Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Az emberek egyre többet foglalkoznak az egészségükkel, ez alól pedig nem kivétel az elménk állapota sem, sajnos azonban a legtöbbünk mindennapi szokásai terhelik az agyunkat. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a modern társadalom életmódja kockázatot jelent a szürkeállományunkra nézve, ezáltal pedig lassabbá és kevésbé kreatívvá, kevésbé produktívvá válik az agyunk.
Ha meg akarjuk őrizni az agyunk egészségét, fontos, hogy odafigyeljünk az életmódunkra. Azt nagy eséllyel már a legtöbb ember tudja, hogy mekkora szerepe van a pihentető alvásnak, a megfelelő étkezésnek és a rendszeres testmozgásnak, vannak azonban olyan tényezők, amikre kevesebb figyelmet fordítunk. Ezek felismerésében segít Melissa Burkley pszichológus.
#1 Figyelj az érzékszerveid terheltségére
Az érzékszervi túlterhelés a test érzékeinek túlingerlése a minket körülvevő környezet által. Gondold végig, milyen rengeteg információval kell zsönglőrködnie az agyunknak egyetlen nap során. Az érzékszervi túlterhelés aranykorát éljük. E-mailek, cikkek, posztok, videók, Instagram és hírek töltik ki a mindennapjainkat. Ez a folyamatos információáramlás azt eredményezi, hogy az agyunk ritkán kap lehetőséget arra, hogy feldolgozza a tapasztaltakat, mielőtt jön a következő input.
De hát jó vagy multitaskingben, gondolhatod most. És lehet, hogy valóban gyakran csinálsz több dolgot egyszerre, kutatások eredményei szerint a multitasking szinte mindig gyengébb teljesítményhez vezet, sőt ami még ennél is rosszabb hír: tompítja az agyat. Azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy probléma nélkül tudnak egyszerre több dologgal foglalkozni, valójában csak nagyon gyorsan váltanak egyikről a másikra. És minden ilyen ugrás hatással van a kognitív képességeinkre.
Az agyunk védelme érdekében is jó, ha megpróbáljuk elfogadni, hogy a hatékony multitasking leginkább csak egy jól marketingelt mítosz. Próbáljuk tudatosan fogyasztani a médiát, és ahelyett, hogy random időközönként csekkoljuk az üzeneteinket, igyekezzünk ebbe is rendszert vinni.
#2 Túl sok online, túl kevés offline
A személyes találkozások száma már a koronavírus megjelenésével csökkent, a lezárások pedig csak tovább rontottak a helyzeten. A digitális eszközeink egyre inkább felváltják a személyes interakciókat, és bár ez megkönnyíti a távmunkát, mégsem tesz jót az agyunknak. Az agyunk állapota nagyban függ a személyes kapcsolatainktól. A társas interakciók ösztönzik ugyanis az agyban lévő idegsejtek fejlődését és az új kapcsolatok kialakulását. Egy korábbi kutatás eredménye szerint már egy 10 perces beszélgetés is nagyban hozzájárul a kognitív teljesítmény és a memória javulásához. Emellett pedig azt is régóta tudjuk, hogy a társas interakciók csökkentik a magányt és enyhítik a depressziót, tehát hozzájárulnak az agy egészségének megőrzéséhez. Szerencsére a jó idő közeledtével egyre több lehetőségünk van a szabadban találkozni egymással, a rendszeres sétákat pedig duplán meghálálja a szervezetünk, ugyanis nemcsak a társas kapcsolatainkért, de a rendszeres testmozgásért is tehetünk ilyenkor.
#3 Vigyázz a hallásodra
Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy az agyunk közvetlen közelében található füleink milyen szerepet töltenek be a kognitív egészségünk megőrzésében. Ha viszont belegondolunk, hogy a hallásunk az egyik leginkább alapvető módja annak, hogy információhoz jussunk, a fenti állítás már rögtön nem olyan meglepő. Bármi, ami megnehezíti az információk feldolgozását, azt jelenti, hogy az agyunknak extra keményen kell dolgoznia a feladat teljesítése érdekében. Nem csoda, hogy az idősebb emberek halláskárosodása összefügg a szürkeállomány méretének csökkenésével és a demencia kialakulási kockázatának növekedésével.
A hallásproblémák sajnos idővel fokozódnak. És bár szerencsére egyre több szó esik az egészségünk megóvásáról, a fényvédő viselésének, az óvszerhasználatnak, az egészséges táplálkozásnak és a testmozgásnak a fontosságáról, a hallásunk védelme még mindig nem kap elegendő figyelmet.
