A mesterséges intelligencia felhasználásával működő arcfelismerő rendszerek komoly adatvédelmi aggályokat vetnek fel, ráadásul már most olyan pontosak, hogy nagyon nehéz átverni őket.
Biometrikus adataid manapság könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek: a világon egyre bővül azon helyek száma, ahol arcfelismerő rendszerek működnek. Sőt, nem is kell kilépned az utcára ahhoz, hogy ez megtörténjen.
A mesterséges intelligencia veszélyei
Arcfelismerő rendszereket nem csak a bűnüldözési és kormányzati szervek használhatnak, és nem csak az utcai térfigyelő eszközök vagy a reptereken működő kamerák ismerhetnek fel rajtuk keresztül. Amint az arcképed felkerül az internetre a neveddel együtt (akár úgy, ha egy ismerősöd megjelöl egy posztjában, vagy tartasz egy előadást, amelynek az anyagát megosztják), az összes arcfelismerő rendszer, amely az online világban emberek után kutat, képes lehet azonosítani. A szakértők egyenesen arra figyelmeztetnek, hogy
a mesterséges intelligencia terjedésével fel kell készülünk egy privát szféra nélküli világra.
Kínában például az arcfelismerést különféle érzelmek és bűnöző hajlamok felismerésére használják, de ez csak a jéghegy csúcsa. A Stanford pszichológusa, Michal Kosinski nemrégiben olyan mesterségesintelligencia-modelleket hozott létre, amelyek egy arckép alapján döbbenetes pontossággal képesek meghatározni az emberek intelligenciaszintjét, nemi irányultságát és politikai nézeteit.
Beszédes adat, hogy a kutató által kifejlesztett technológia 72 százalékos találati aránnyal írta le egy adott személy politikai világképét, miközben erre az emberek csak 55 százalékban képesek. De egy korábbi modellje ennél is magasabb mutatóval, 91 százalékos pontossággal ismerte fel az egyének nemi orientációját. Az Index felidézi,
az egész ötlet onnan jött, hogy egyértelmű volt a különbség az extrovertált és introvertált emberek arcberendezése között. Végül ő is meglepődött, mennyire könnyű arcról megmondani valakiről, hogy milyen a nemi irányultsága.
Kosinski úgy vélte, a döntéshozóknak mindent meg kell tenniük, hogy megvédjék az emberek személyes adatokhoz fűződő jogát, mielőtt a mesterséges intelligencia nukleáris fegyverhez hasonlatos fenyegetéssé nő. Szerinte azonban ez egy vesztes háború, amit nem lehet megnyerni. Hasonlóan vélekednek más szakemberek is.
Az arcfelismerő rendszereket nehéz átverni
Cynthia Rudin, a Duke Egyetem számítástechnikai professzora szerint az emberek hiába is próbálnák megváltoztatni arcukat, hogy az arcfelismerő technológia ne ismerje fel őket, a legmodernebb rendszerek átverésére nincs reális esély. Szerinte ugyanis a Covid-világjárvány idején, amikor tömegek kezdek maszkot hordani, a rendszerek elkezdtek egyre inkább a szemek formájára támaszkodni. Ezek alapján úgy gondolja, hiábavaló abban reménykedni, hogy ne rögzítsék biometrikus adatainkat, és védelmükben szinte már csak a rendszerszintű intézkedésekben bízhatunk.
Walter Scheirer, a Notre Dame Egyetem mérnök-professzora szerint az arcfelismerő algoritmusok két módszert használnak a személyazonosság felismeréséhez. Az egyik az egy az egyben módszer, amelynek során a rendszer ellenőrzi, hogy a kamera előtt álló személy állítólagos személyazonossága megegyezik-e azzal, amely az adatbázisában rögzített korábbi fényképhez köthető. Ez elterjedt megközelítés a videó alapú megfigyelési technikáknál, beleértve azokat, amelyeket a bűnüldözési szerveknél és a reptereken alkalmaznak.
„Ha a megszerzett fotó szemből készült, semleges arckifejezéssel, jó megvilágítással és kontrollált háttérrel, a kozmetikumok használata, az arcszőrzet eltávolítása és a frizura megváltoztatása nem működik.”
Vagyis a rendszer így nem verhető át. Mint mondta, a legújabb kutatások azt is vizsgálják, hogy a plasztikai beavatkozásoknak milyen hatásuk van az arcfelismerésre. Ezek alapján az arcszerkezet drasztikus megváltoztatása akadályt jelenthet, de az elterjedt kozmetikai eljárásoknak nincs akkora hatásuk, mint gondolnánk.
Amikor a képeket nem egy az egyben, ellenőrzött környezetben, hanem nagyobb mintával vetik össze, megint más a képlet. Még a legösszetettebb rendszerek is küzdenek az azonosítással, ha alacsony minőségű, kevesebb képpontból álló képeket kell összehasonlítaniuk. Ilyen esetben
a rendszer működése korlátozható, ha valaki sálat, napszemüveget, vagy széles karimájú kalapot visel, ami eltakarja a homlokot vagy arcot, vagy egyszerűen az arca fölé tartja a kezét.
Ennek következő fokozata az, ha az illető mozgás közben lefelé néz, így a kamera nem tud megfelelő képet készíteni az arcáról. A harmadik szint, ami korlátozhatja a rendszert, az az, hogy gyorsan mozog – például kerékpározik vagy fut, ami elmosódást okoz.
A szakember szerint ugyanakkor a legjobb módszer az elkerülés: ha tudod, hol működik arcfelismerő rendszer, és nem akarod, hogy rögzítsen, egyszerűen ne menj az érintett területre. Ám ez a technológia további terjedésével nem biztos, hogy a jövőben kivitelezhető lesz.
A mesterséges intelligencia fejlődését az is jól mutatja, hogy már képes elhitetni magáról, hogy ő is ember. Erről itt olvashatsz bővebben.
