Amennyiben valakiről egy rutin egészségügyi vizsgálat során kiderül, hogy magasabb a vérnyomása a kelleténél, az orvosa általában arra kéri, hogy mindennap meghatározott időpontokban, többnyire naponta kétszer mérje és jegyezze is fel az értékeit, illetve 24 órás vérnyomásmérést is elrendelhet. De vajon mi számít igazán vészjósló értéknek?
A vérnyomás természetes körülmények között is ingadozhat valamelyest, például a napszak függvényében. Általában ébredés előtt emelkedni kezd, a nap közepén éri el a legmagasabb szintet, majd késő délután, este csökken. Éjszaka, az alvás során jellemzően mind a szisztolés, mind a diasztolés értékek alacsonyabbak a nappal mértnél, ha ez nem így van, vagy a csökkenés túlzottan nagymértékű, betegség lehet a háttérben.
Magas vérnyomás: mi számít veszélyesnek?
Világszerte a magas vérnyomás a felnőttek közel egyharmadát érinti.
Tekintettel arra, hogy ez az állapot jelentősen növeli a szívinfarktus és a szélütés kockázatát, kétségtelen, hogy érdemes komolyan venni. A kutatók azt mondják, hogy 2015-ben körülbelül 79 000 ember halt meg csak Amerikában ennek következtében, ez a szám közel 38 százalékos megugrást jelent 2005 óta. Hazánkban a szív- és érrendszeri megbetegedés vezető halálok a férfiak és a nők körében egyaránt, a leggyakoribb egészségügyi probléma a felnőtt magyar népesség körében a magasvérnyomás-betegség. (Az Európai Unión belül minket sújt legjobban, jóval nagyobb mértékben a közösségi átlagnál.)
A vérnyomásértékek megértése
A vérnyomás lényegében a vér által kifejtett erő mennyisége, amikor az érfalak felé nyomódik. A vérnyomás akkor tekinthető „magasnak”, ha a nyomás nagyobb, mint amilyennek biztonságosan lennie kellene.
A probléma az, hogy a magas vérnyomás gyakran tünetmentes. Sokan nem is tudják, hogy ezzel élnek, amíg nem jelentkezik egy igazán jól érzékelhető tünet, például szívinfarktus. A rutin-vérnyomásszűréssel történő megelőzés kulcsfontosságú.
A vérnyomásérték a felső szám (szisztolés vérnyomás) és az alsó szám (diasztolés vérnyomás) arányaként jelenik meg. Mindkét szám higanymilliméterben van kifejezve. A felső szám a szívverés alatti vérnyomásra utal, az alsó pedig a szívverések közötti nyugalomban lévő nyomásra.
Normál vagy kóros a vérnyomásod?
A felnőtteknek akkor normális vérnyomásértéke, ha a felső érték 120 alatti, és az alsó érték 80 alatti. Ezt hivatalosan 120/80 higanymilliméternek nevezik, de a rendelőben csak a számokat hallod.
Az orvosok akkor kezdenek aggódni, amikor a legfelső szám felfelé kezd szökni.
„A vérnyomást enyhén magasnak tekintjük, ha 120 és 129 között van” – mondja Willie E. Lawrence, a Midwest Heart & Vascular Specialists kardiológiai osztályának vezetője.
„Ha 130 felett van, az már kifejezetten, akár veszélyesen magasnak számít.”
– fűzte hozzá a szakember.
Ennél még pontosabban a 130–139 közötti vérnyomást 80–89-es érték mellett a szakember 1. stádiumú magas vérnyomásnak nevezi. Még kockázatosabb a kettes szakasz, amikor az érték 140 és 180 között van, a második szám 90 és 120 közé került.
„Kifejezetten aggaszt bennünket, amikor a legmagasabb szám 180-nál nagyobb, ott már azonnal cselekedni kell”
– folytatta dr. Lawrence.
„Igazából rengeteg ember van, aki ilyen magas vérnyomással él, és nem érez semmit. Lehet, hogy teljesen tünetmentes. Lehet, hogy fogalmuk sincs arról, hogy bármi baj van. De sajnos sok esetben az első jele az, hogy valami nagyon rossz történik, vagyis szívroham, szélütés vagy pangásos szívelégtelensége lesz az érintettnek” – emelte ki a doktor.
Az emelkedő számok veszélyesek lehetnek
Dr. Lawrence szerint a 180/120 Hgmm fölötti vérnyomásértéket már a „hipertóniás krízis” lehetséges jeleként tekinthetjük, és ezen a ponton mindenképpen komoly aggodalomra adhat okot.
A Mayo Klinika kutatói rámutatnak, hogy az ilyen szintű vérnyomásértékek veszélyeztetik az erek épségét, amelyek krónikusan begyulladhatnak. Ha ez megtörténik, az erek elkezdhetnek folyadékot vagy vért szivárogtatni, ami aláássa a szív azon képességét, hogy hatékonyan pumpálja a vért az egész testben.
Az eredmény ebben az esetben nagyon könnyen lehet stroke vagy szívroham.
Ezt leszámítva bizonyos esetekben a hipertóniás krízisben lévő személy olyan tüneteket tapasztalhat, mint súlyos mellkasi fájdalom vagy fejfájás, hányinger, légszomj vagy akár görcsroham is – magyarázza a szakember. Azonban nincs garancia arra, hogy bármilyen észrevehető tünet jelentkezik, ezért érdemes időnként megmérnünk, milyen vérnyomással is éljük hétköznapjainkat. Ha kísérőtünetekkel tapasztalunk magas értéket, vagy tünetmentes állapotban kétszer is 180/120 Hgmm fölötti értéket mérünk, azonnal kérjünk orvosi segítséget.
