Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha az emlékezőképességed már nem a régi, tedd ezt a cikket a könyvjelzők közé, így biztosan nem felejted majd el néha elolvasni. Ebben van ugyanis a jobb memóriád titka, ami ráadásul tudományosan is igazolt, és még fizetned sem kell érte. Egy hétköznapi, hasznos szokást kell csak a mindennapjaidba építened a fejlődés érdekében.
A kutatók úgy találták, hogy még a nagyon kímélő edzések is növelhetik a kapcsolatot az agy memória kialakulásáért és tárolásáért felelős részei között – tudtuk meg egy tanulmányból.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A legegyszerűbben azt, hogy azok az emberek, akik egy kis jógát vagy tajcsit is beiktatnak a napjukba, nagyobb valószínűséggel emlékeznek rá, hová tettek kulcsaikat. A Kaliforniai Egyetem és a japán Tsukuba Egyetem kutatói bizonyították, hogy még a nagyon könnyű edzések is növelhetik az agy memória kialakulásáért és tárolásáért felelős részei közötti kapcsolatot.
Egy 36 egészséges fiatal felnőtt bevonásával végzett vizsgálat során a kutatók felfedezték, hogy egyetlen, tízperces enyhe megerőltetés jelentős kognitív előnyökkel jár. A nagy felbontású funkcionális mágneses rezonancia képalkotás segítségével a csapat röviddel az edzés után megvizsgálta az alanyok agyát, és jobb kapcsolatot tapasztalt a hippocampalis gyrus fogazata és a kérgi területek között, ami a részletes memóriafeldolgozásért felel.
Eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban tették közzé.
„A hippokampusz kritikus fontosságú az új emlékek létrehozásában; ez az egyik első agyi régió, amely idősödésünk előrehaladtával romlik – és sokkal súlyosabban teszi Alzheimer-kór esetén”
– emelte ki a téma kapcsán Michael Yassa, a projekt társvezetője. „A hippokampusz működésének javítása lényegében a memória javítását jelenti” – tette hozzá.
Az idegtudósok úgy találták, hogy a fokozott kapcsolódási szint előre jelzi a felidézés mértékét is. Yassa, az UCI Tanulás és Memória Neurobiológiai Központjának igazgatója elmondta, hogy míg a korábbi kutatások arra összpontosítottak, hogy a testmozgás hogyan segíti elő az új agysejtek képződését a memóriarégiókban, ez az új tanulmány azonnali hatást mutat be, és ez a hatás a megerősített kommunikáció az agy memóriaközpontú részei között.
„Nem zárjuk ki annak lehetőségét, hogy új sejtek születnek, de ez egy olyan folyamat, amelynek kibontakozása egy kicsit tovább tart”
– mondta. „Amit megfigyeltünk, az az, hogy ezek a 10 perces edzési időszakok közvetlenül edzés után mutattak jó eredményeket.”
„Egy kevés fizikai aktivitás sokat segíthet” – hangsúlyozta Yassa. „Biztató, hogy egyre többen követik nyomon edzési szokásaikat – például figyelemmel kísérik a megtett lépések számát” – emelte ki. „Még a napközbeni rövid séták is jelentős hatással lehetnek a memória és a felismerés javítására.”
Yassa és kollégái a UCI-on és a Tsukuba Egyetemen kiterjesztették a korábbi kutatási utat azáltal, hogy olyan idősebb felnőtteket tesztelnek, akiknél nagyobb volt az életkorral összefüggő mentális károsodás kockázata, és hosszú távú beavatkozásokat végeztek annak megállapítására, hogy végeznek-e rendszeres, rövid, könnyű testmozgást. Kiderült: a naponta több héten vagy hónapon keresztül végzett mozgás pozitív hatással lehet az agy szerkezetére és működésére.
„Egyértelmű, hogy óriási érték van annak megértésében, hogy az időseknél testmozgás mennyire fontos, így ma már tudományosan is bizonyított javaslatokat tudunk tenni a kognitív hanyatlás megelőzésére” – áll a tanulmány összefoglalójában.
