Agyunk folyamatosan válogatja, tárolja és visszakeresi, felidézi az információkat. Ez egyáltalán nem könnyű feladat, éppen ezért természetes, hogy néha elfelejtünk dolgokat. De nem minden memóriavesztés normális. Néha a feledékenység konkrét okokhoz köthető, és akár nagyobb probléma jele is lehet. Vannak helyzetek, amikor kifejezetten érdemes orvoshoz fordulni.
Agyunk az évek múlásával elfárad, éppen emiatt egyre több mindent elfelejtünk. Sokszor okoz kellemetlenséget, hogy épp az megy ki a fejünkből, amit fontos lett volna megjegyezni.
Nem mindegy, hogy a memóriavesztés rövid vagy hosszú távú
Mindannyiunkkal előfordult már, hogy elfelejtjük, hová tettük a kulcsainkat. A memóriavesztés azonban sokféle formát ölthet, az enyhétől egészen a hosszabb távú emlékezőképesség elvesztéséig.
A memóriavesztés különféle kognitív panaszokat foglal magába. Ilyen panasz az információk, a figyelem, a koncentráció vagy a nyelv elfelejtése. Bármi legyen is a tényleges tünet, mindenképpen aggasztó, ha negatív hatással van a mindennapi tevékenységünk hatékonyságára.
A memóriavesztésnek különböző fajtái vannak, mindegyiknek megvannak a maga tünetei és okai.
A rövid távú memória legfeljebb 30 másodpercig tárol információkat. A rövid távú memóriavesztéssel a közelmúltban történteket felejtjük el, például, hogy milyen események történtek legutóbb, hová tettünk valamit, mit olvastunk legutóbb, vagy nem emlékszünk arra, hogy megkérdeztük-e már, amit szerettünk volna megtudni.
A rövid távú memóriavesztés lehet az öregedés természetes velejárója, de lehet egyéb súlyosabb betegség tünete is.
A hosszú távú memória nyomon követi az információkat az idő múlásával. Korlátlanul tárolja az eseményeket, tényeket és a feladatok elvégzését. Az életkor előrehaladtával a hosszú távú memória gyengülése szintén természetes, hiszen az agy öregedése miatt lassabban dolgozzuk fel a történéseket, ami potenciálisan nagyobb kihívást jelent. Ebben az esetben azonban nem szenved csorbát a memória, a készségek és a megszerzett tudás sem vész el. A hosszú távú memóriavesztés tipikus jele, amikor valaki nehezen találja a megfelelő szót, időről időre elveszíti a dolgait, időnként elfelejti a neveket vagy a határidőket, de később emlékszik rájuk. Ezek a panaszok azonban a demencia előfutárai is lehetnek.
Ezek lehetnek a memóriavesztés okai
A vényköteles szorongásoldó és a görcsoldó gyógyszerek összefüggésbe hozhatók a memóriazavarokkal. A fejsérülés, például az agyrázkódás is vezethet memóriavesztéshez. Már egyetlen ütés a fejre kognitív problémákat okozhat.
Gondot jelenthet a pajzsmirigy-alulműködés, de az agy memóriával kapcsolatos részei is sokkal érzékenyebbek az alkohollal összefüggő károsodásokra, mint az agy más területei. A háttérben állhat alváshiány is, sőt az alvási apnoe kifejezetten elősegítheti a memóriavesztést.
A nem megfelelő, főként B1- vagy B12-vitamint nélkülöző táplálkozás is memóriavesztéshez vezethet.
Szintén memóriagondokra panaszkodnak azok a páciensek, akik a rákos megbetegedés kezelésére kemoterápiát kapnak. Mind a rövid, mind a hosszú távú memóriavesztés gyakori az idősebb stroke-túlélőknél. Szintén memóriavesztést okozhatnak a mentális egészséggel kapcsolatos problémák, mint a szorongás és a depresszió.
A kutatások azt mutatják, hogy az epilepszia is nagyobb kockázatot jelent a hosszú távú memóriavesztésre, de az Alzheimer-kór és a neurodegeneratív demencia egyéb formái is a memóriavesztés jellemző formája. Kevesen tudják, de az olyan fertőzések, mint a HIV, a tuberkulózis és a herpesz, is vezethet memóriazavarhoz. Ha további érdekességeket tudnál meg a memóriáról és annak működéséről, olvasd el az erről szóló írásunkat!
