Meddig élhet legfeljebb egy ember? A tudósok meghúzták az életkor végső határát

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Régóta foglalkoztatja a közvéleményt a kérdés, vajon mi lehet az emberek által elérhető legmagasabb életkor, mi az a végső határ, ameddig a szervezet biológiai értelemben képes fenntartani magát? Többen keresték már a választ, most egy új kutatás foglalkozott a témával.

Az ószövetségi Matuzsálem a történet szerint 969 évet élt, de a valóságban persze ennél jóval kevesebb adatik meg a matuzsálemi kort megért időseknek. A valaha volt legidősebb ember rekordját egy francia asszony, Jeanne Calment tartja, aki 1997-ben 122 éves korában hunyt el. Calment kihívója egy indonéz nő lehetett volna, Mbah Gotho, aki állítólag 146 éves volt, amikor 2017-ben eltávozott az élők sorából – ezt az állítást azonban nem lehet minden kétséget kizáróan igazolni.

A vérsejtszám változásaiból következtettek

De vajon mennyire valószerű, hogy az életkörülmények és orvosi technológiák javulásának hála a jövőben akár több száz évig is élhetünk majd? A sci-fi írók fantáziáját gyakran beindító kérdésnek egy szingapúri tudóscsapat járt utána, akik szerint a szervezet ellenálló képességén múlik, mekkora életkort érhet meg valaki. A Nature hasábjain megjelent tanulmányt a Medium Predict blog szemlézte.

Hány születésnapot ünnepelhetünk maximum?
Fotó: Mediterranean / Getty Images Hungary

A szakemberek több mint félmillió ember vérsejtszámra vonatkozó adatait vizsgálták át, melyeket amerikai, brit és orosz egészségügyi felmérésekből nyertek, emellett megvizsgálták mintegy 5000 személy lépésszámmal kapcsolatos információit is. A kutatók úgy vélték, a vérsejtek száma számos problémára utalhat a szervezetben, így alkalmas rá, hogy mutatóként szolgáljon az egyének általános egészségi állapotát illetően. A lépésszámokat kiegészítésként használták, hogy megtudják, mennyire folytattak egészséges életmódot az érintett személyek.

120–150 év a maximum

A megvizsgált információk felhasználásával a tudósok létrehoztak egy dinamikus organizmusállapot-mutatóknak (DOSI) nevezett értéket, amely a vérsejtszám-ingadozás alapján megmutatja, mikor kezd a szervezet leépülni, mi az a pont, amikortól a betegségek súlyosabb csapást jelentenek és tovább tart rendbe jönni egy sérülésből. A szerzők szerint a DOSI megbízható módszer annak bizonyítására, meddig tolható ki maximálisan a szervezet ellenálló képessége, vagyis mi az a legvégső életkor, amit valaki megérhet – feltéve, hogy elkerüli a betegségeket, baleseteket és egyéb, életet megrövidítő eseményeket.

Nos, a tanulmány következtetése szerint 120–150 éves életkor között érkezik el a kritikus pont, amikor a szervezet teljesen elveszíti ellenálló-képességét, vagyis nem képes tovább működni. Ez tehát azt jelenti, hogy az ember számára (jelenleg) várható legmagasabb élettartam 150 év. A tudósok megállapítása egybevág a korábbi hasonló kutatások eredményeivel, melyek 120–140 év közé becsülték az elérhető maximális életkort. Természetesen bizonyos mértékig még mindig kizárólag találgatások és becslések tudnak születni a témában.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.