Legyen szó gyermekről vagy felnőttről, a makacsság időnként nagyon bosszantó tud lenni. De amíg egy gyermeket még van esélyünk fegyelmezni, és megtanítani arra, hogy fejlődjön a konfliktuskezelésben, az önfejű felnőttekkel sokkal nagyobb kihívás dűlőre jutni. Pláne, ha a makacskodásnak az eredője pusztán az önzés. Erről néhány szakértőnek azonban más a véleménye.
A nagy kérdés általában az, hogy amikor makacs emberrel vitázunk, akkor mi alapján érdemes nyomást gyakorolni, és mikor célszerűbb a megfutamodás? Az Up Journey megkérdezett pár szakértőt, akiknek a válaszaiból mi az alábbi 5 szabályt állítottuk össze.
Útmutató a makacs emberekhez
Még mielőtt rátérnénk a tanácsokra, előtte fontos megérteni, hogy az önfejűségnek a hiedelmek és a hatalomvágy képezi az alapját.
Amikor ezt a kihívást jelentő viselkedést vizsgáljuk, a hiedelmek és a hatalmi harc két tényezőjét mindenféleképp érintenünk kell. Gyakran előfordul, hogy a zsigeri válaszreakciónk a saját hiedelmeink ütköztetése a vitapartnerünkkel. Ennek annyi csak az eredménye, hogy a másik fél még jobban belemerül a saját igazába, és az egész egy hatalmi harcba torkollik. Ezt a kapcsolat egészen biztosan megsínyli. Egy szülő-gyerek viszonyban súlyos árkot teremthet: a szülő beleáll abba, hogy mindenáron büntetést kényszerítsen a gyerekre, miközben az azért sem hódol be, sőt, ellenkezőleg.
Íme tehát néhány hasznos tipp, hogyan nyerhetünk ezekben a pillanatokban:
1) Vessük el az előítéleteinket, és adjunk hitelt a másik érveinek
Amikor makacsnak bélyegezzük a másikat, akkor azzal előrevetítjük a harcot is. A szakértő tanácsa, hogy próbáljuk átkeretezni az egészet, vessük el ezt az ítélkezést, és tekintsünk a másikra inkább mint kitartó személyre, aki csak megvédi az álláspontját.
Ha a másik okfejtése nem teljesen logikus, akkor ösztönszerűen megpróbáljuk ezt az orra alá dörgölni. Hiába érezzük azt, hogy na most bevittünk egy ütést, itt a vége, a harc tüze ilyenkor csak jobban fellobban, és elkezdődik az adok-kapok. Azért, hogy ezt megússzuk, inkább vegyünk egy mély levegőt, és egyszerűen csak ismételjük vissza a másik igazát: „Ha jól értem, azt mondod, hogy a házi feladat hülyeség, és nem is számít.” Ezzel azt az üzenetet közvetítjük a másiknak, hogy halljuk őt, és próbáljuk megérteni.
2) A problémamegoldásnak legyen összekovácsoló ereje
Amikor az álláspontunkat fogalmazzuk, tartsuk szem előtt, hogy ketten állunk a problémával szemben, nem pedig ketten egymással szemben. Éppen ezért soha nem szabad a másikat a személyében támadni. Legyen inkább az a célunk, hogy nyugodtan meggyőzzük őt, fontolja meg a mi álláspontunkat. Be kell látni, hogy nem számítanak az észérvek, ha a másik fél már eltökélte magát a sajátja mellett.
Egyetlen lehetőségünk tehát, hogy a saját térfelünkre invitáljuk, és felajánljuk az együttgondolkodás lehetőségét. Talán abban ő is egyetért velünk, hogy az ellenség közös.
3) Megváltoztatni úgysem tudjuk a másikat
A makacsság egy személyiségjegy, amit nem lehet külsőleg megváltoztatni. És ha már ez az opció kiesett, akkor egy lehetőségünk marad: változtassunk a saját hozzáállásunkon!
Mit tehetünk mi azért, hogy a makacs emberrel könnyebb legyen a vita?
A konok emberekkel leghatékonyabban az empátián keresztül lehet boldogulni. Az empátia az a képesség, hogy megértjük és osztozunk a partner érzésein. Ha csak a saját érzelemvilágunkra összpontosítunk, akkor ott szó sincs empátiáról.
Egy kapcsolatban az empátia hiánya jellemzően a konfliktusok eszkalálódásához, valamint az elszigeteltséghez, keserűséghez, szorongáshoz és a nagy fokú stressz érzéséhez vezet. Ezek egyike sem kedvez, ha épp egy konok ember a partnerünk.
Pár módszer az empátia érzésének generálására:
Lélegezzünk mélyeket, lazuljunk el, amennyire képesek vagyunk, és hallgassuk a másikat. Minél erősebben támadjuk, annál valószínűbb, hogy az ellenállása erősödni fog. Ne nyugodjunk meg addig, míg ki nem derül, hogy az illető min megy keresztül, miért ragaszkodik annyira az igazához. Próbáljuk meg a másik helyébe képzelni magunkat, akkor több szemszögből is megvizsgálhatjuk a helyzetet.
Legyünk jelen, és próbáljunk választ találni a következő kérdésekre: Miért olyan nehéz a másikkal? Vajon miért nem enyhül irányomba?
4) Tüzet nem jó tűzzel oltani
A válófélben lévő párokkal foglalkozó szakértő alapélményként számol be arról, hogy a tűzharc nem megoldás. Pár technika számára bevált, nézzük, mik ezek:
Szünet
A makacs emberek legtöbbször nagyon gyorsan döntenek. Tudják, hogy mit akarnak, és ezt azonnal közlik is. Ezért ha szünetet tartunk a döntéshozatal előtt, akkor senki sem egyezhet bele semmibe hirtelenségből. Ezzel a pluszidővel úgy gazdálkodik mindenki, ahogyan csak szeretne, a lényeg, hogy nyomás, ellenségeskedés vagy időkorlátok nélkül szabadon gondolkozhat.
Érdemes akár egy közös szünettartó szabályban megegyezni, és tartani magunkat ahhoz.
Időzítés
Egy másik trükk, amit a szakértő szívesen ajánl, az időzítés. Ha van egy téma, amiből rendszeresen veszekedés alakul ki, akkor néha jó megoldás ezt a legutolsó pillanatra hagyni. E mögött az a logika áll, hogy a menet közbeni apró győzelmek enyhülést hozhatnak, mire a végső téma előkerül. A makacskodás sokszor szól inkább arról, hogy valamiféle győzelmet arassunk, vagy legalábbis kontroll alatt tartsuk a helyzetet. Adjuk meg ennek az esélyét a könnyebb témákkal, és csak utána forduljunk rá a nehezebb terepre.
5) Önvizsgálat
Lehet, hogy elcsépelt már, de minden konfliktushelyzet tartogat egy növekedési, fejlődési lehetőséget. Nézzünk magunkba, és elemezzük a saját személyiségvonásainkat és a mozgatórugóinkat.
Melyek azok a tulajdonságaink, amelyek megnehezítik a makacs munkatársunkkal vagy házastársunkkal való együttélést? Hiszen ketten kellünk ehhez, így talán, ha jobban megértenénk magunkat, az segíthetne abban, hogy jobb kapcsolatokat alakítsunk ki másokkal.
Az egyetlen, amit irányíthatunk, mi magunk vagyunk.
Számos személyiségteszt áll rendelkezésre az önértékeléshez. A legismertebbek ezek közül a Myers–Briggs- és a DISC-tesztek, de ingyen és online elérhető a 16personalities tesztje is.
