Az Egyensúly Intézet szegénységkutatása szerint a magyar szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben azért, hogy etetni tudja a gyermekét: összesen 2,5-3 millió ember mondható szegénynek hazánkban.
Egy százezer forintos váratlan kiadás is felborítaná a legtöbb magyar háztartás költségvetését, komoly finanszírozási gondokat okozva. Ahogyan arról a 24.hu beszámolt, májusi adatok alapján jelenleg a szegénységkutatás válaszadóinak 43 százaléka havonta nettó 250 ezer forint alatti jövedelemből gazdálkodik.
Márpedig a szűkös megélhetéshez 250 ezres jövedelemre van szükség személyenként a válaszadók szerint:
az átlagos megélhetéshez fejenként havi 400 ezres bevételt tartanak szükségesnek, a gondtalan élethez ugyanakkor továbbra is nettó havi 600 ezer forintos összeget gondolnak reálisnak.
Ehhez képest a válaszadók közel harmada (31 százalék) nettó 250 ezer feletti, de nettó 400 ezer forint alatti összeget visz haza. Ha ehhez hozzáadjuk a 250 ezer alatt keresőket – 43 százalék –, valamint azt a 2 százalékot, akinek semmiféle jövedelme sincs, láthatjuk, hogy a kutatásban választ adók több mint háromnegyede, pontosan 76 százaléka kevesebbet keres, mint amennyi az átlagos megélhetéshez kellene véleménye szerint.
A magyar szülők különösen nehéz helyzetben vannak
Minden harmadik magyar kért már anyagi segítséget családtagjaitól vagy a barátaitól, és
a szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben azért, hogy etetni tudja a gyermekét.
A magyarok 31 százaléka érez bizonytalanságot, amikor az anyagi helyzetére gondol, minden harmadik lakos költségvetését felborítaná egy váratlan kiadás, a háztartások 64 százaléka csak erőfeszítések árán tudja a mindennapi kiadásokra előteremteni a pénzt.
39 százaléknak problémás lenne hirtelen 100 ezer forintot előteremteni, ha váratlan kiadása lenne, de azért meg tudná ezt oldani, 32 százalék viszont már nem lenne erre képes. Mindössze 26 százalék tudná egész biztosan finanszírozni az ilyen költségeket.
Megtakarítása sincs mindenkinek: a megkérdezettek 30 százaléka tud kisebb, 2 százaléka pedig nagyobb összeget félretenni. A magyarok közel fele (46 százalék) épphogy ki tud jönni a jövedelméből, miközben ötödük már erre sem képes, vagy egyre nehezebb anyagi helyzetben érzi magát.
