Így vezetnek a magyarok a külföldiek szerint

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Véleményünk általában mindig mindenről van. Ha a vezetésről van szó, akkor pláne. Ezt pedig gyakran az utakon, a közlekedés hevében a rendelkezésre álló módszerekkel (ökölrázás, dudálás, büntető szándékú rávillantás, családtagok jövőjének felhánytorgatása) ki is fejezzük. A helyzet viszont az, hogy másoknak is van véleméye a mi vezetési stílusunkról, mégpedig az itt közlekedő külföldieknek.

Összefoglalónkat kezdhetnénk baleseti statisztikákkal, a leggyakoribb okok kifejtésével és elrettentő erejű számadatok közlésével. Vagy anekdotázhatnánk törökországi, esetleg dél-olasz vezetési élményeink közül mazsolázva, ahogy a nápolyi robogót vezető szoptatós anya két lába közt közrefog még két gyereket, meg egy tyúkot, a legkisebb bambino pedig a hátán csimpaszkodik.

Mindezek helyett a Díványon amerikai, német, görög, belga és ausztrál utakhoz és vezetési morálhoz szokott külföldiek véleményét kérdeztük arról, hogyan is vezetünk mi, magyarok.

Van rosszabb is

A megkérdezett külföldiek egyetértettek abban, hogy sok nálunk fegyelmezetlenebbül vezető nemzet népesíti be kicsiny bolygónkat. Kelet-európai viszonyításban a külföldiek szerint még egészen jó a nálunk tapasztalható közlekedési morál. India vagy Mexikó utcáihoz képest a magyarországi közlekedés pedig egyenesen egy szanatóriumi beutaló.

Azért mi sem vagyunk semmik

Ugyanakkor azt a nézetet is többen osztották, hogy igencsak rajta tudjuk felejteni a lábunkat a gázon. Egyes, higgadtabb és ráérősebb tempóhoz szokott vezetők bizony néha túl gyorsnak találják a miénket. Az ausztrál Chris például olykor kifejezetten ijesztőnek tartja az általunk megválasztott vezetési sebességet, amely valóban sok külföldit meglep, akik nem értik, vajon a büntetések túl alacsonyak, vagy nem számít nekünk, hogy megbüntetnek-e? Arra kellett rájönniük, hogy egyrészt a magyarok nagy része a megszokott útvonalakon és az újakon is az alkalmazások segítségével tudja, hol számíthat sebességmérésre, másrészt tisztában van vele, hogy kicsi a rendőrségi ellenőrzésbe futás esélye.

Idézőjel ikon

Egyébként pedig, pont nem érdekelnek eléggé minket a szabályok, ha mondjuk sietős a dolgunk, és különben is, úgy tűnik a gáznak jól odalépni általános frusztrációink egyfajta levezetésének is módja mifelénk.

A német viszonyokhoz szokott Katharina szerint is képesek vagyunk még a fővárosban is néha igen gyors tempóval haladni, mondja ezt annak ellenére, hogy Németországban egyedülálló módon az autópályán a sebesség felső határa nincs megszabva, csupán ajánlott a 130 km/órás sebesség, nem pedig kötelező érvényű.

Azt mondják, a magyar sofőrök néha ott felejtik a lábukat a gázpedálon
Fotó: Stefano Madrigali / Getty Images Hungary

Elég a havat félig lekaparni a szélvédőről, így is kilátok!

Az amerikai utakhoz és vezetési morálhoz szokott Dave szerint a magyarok sok esetben csak a saját érdekeiket veszik figyelembe vezetés közben. Egy szabálykövetőbb, toleránsabb és türelmesebb amerikai dugóhoz képest magas az autópálya leállósávjában a többieket semmibe véve végigsuhanó türelmetlen sofőrök száma. De parkolásnál is a kelleténél kevesebben figyelnek arra, hogy a járdán a félig felálló autó mellett még zavartalan legyen az elhaladás, babakocsival vagy kerekesszékben is legyen esély a továbbjutásra. Ugyanígy, a többi autó parkolási nehézségeit némi előre gondolkodással mérsékelni igyekvő vezetők száma is kevesebb talán mifelénk, mint a tengerentúlon. Sőt, arra ettek figyelmesek a nálunk közlekedő külföldiek, hogy a havat is csak éppen annyira kaparjuk le téli reggeleken a szélvédőről, amiről azt hisszük, hogy feltétlenül szükséges számunkra. Hogy ez valóban elegendő-e, vagy segíti-e a közlekedésben résztvevő többiek tájékozódását, ha mondjuk a sofőrt egyáltalán nem látják, az már kevéssé izgat minket a hidegben.

Mégis a méret a lényeg?

Legalábbis egyesek az elnyomott ego manifesztációjának tulajdonítják, hogy szeretnek a magyarok indokolatlanul nagy autókat vásárolni, ha tehetik. Nem biztos, hogy a domborzati vagy az éghajlati viszonyok indokolttá teszik a platós tehénszállítót vagy a „városi terepjárót”(?), mégis szeretünk ezzel erőt demonstrálni. Ráadásul, ezekkel gyakran párosul egy-egy menősködőbb aktus, mint a hirtelen bevágás elsőre gizdának tűnő manővere, ám végrehajtóik, még ha sikeresen teljesítik is a kunsztot, a legritkább esetben számolnak olyan körülményekkel, hogy a hirtelen beelőzött autóban gyereket, kutyát szállító sofőr tud-e időben reagálni a történtekre. 

Az Alföldön, de még Budapesten sem feltétlenül indokolt, hogy a magyar sofőrök ilyen gépekkel guruljanak
Fotó: VW Pics / Getty Images Hungary

Mégis jól parkolnak a szőke nők?

Férfi és nő megkülönböztetésben érdekes dolgok derültek ki. A nők, úgy tűnik a számadatokból, körültekintőbben és megfontoltabban vezetnek. Kevesebb balesetet okoznak, mint férfitársaik, de ez nem feltétlenül abból adódik, hogy a szexista sztereotípiákkal szemben jobb autóvezetők lennének a férfiaknál, sokkal inkább talán abból, hogy több dologra koncentrálnak egyszerre, ezért a vezetést is ehhez igazítva nagyobb óvatossággal végzik. Mindenesetre, egy 2014-es statisztika szerint például férfiak közel háromszor annyi balesetet okoztak és vettek bennük részt, mint a női vezetők.

Mégis jó sofőrök a magyar nők?
Fotó: Kajdi Szabolcs / Getty Images Hungary

Mégis, mit mond a szakértő?

A Dívány által megkérdezett közlekedési szakértő szerint a viszonylag fegyelmezetten vezető magyarok közül azonban

Idézőjel ikon

sokkal többen hiszik magukat kifogástalan sofőrnek, mint ahányan tényleg igazán megbízható és felelősségteljes teljesítményt nyújtanak a volán mögött.

Kovács Gábor, az A, B, C, D és E kategóriás jogosítvánnyal és különböző járművek vezetéséből nemzetközi utakon szerzett több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakértőnk elmondta, hogy a megkülönböztető jelzésű mentő- vagy tűzoltóautóknak viszont

Idézőjel ikon

mindenki legjobb tudása szerint haladéktalanul igyekszik szabad utat biztosítani, amiért mindenképp dicséret illeti a hazai sofőröket.

Ugyanakkor hozzáteszi, a rendőri büntetések még mindig nem elég visszatartó erejűek, ezért nem is pénzbírságban, hanem inkább a jogosítvány elvételében kellene elsősorban gondolkodni kirívó esetekben. Ausztriában már nem csak a vezetői engedélyt, magát az autót is elveszik a meggondolatlan ámokfutóktól.

Ha az osztrák viszonyokról szívesen tudnál meg többet, olvasd el ezt a korábbi írásunkat is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.

Életem

Ezekben a kerületekben folyt el a legtöbb víz: van, ahol duplájára nőtt a fogyasztás

A hőségriadó alatt tapasztalható extrém vízfogyasztás miatt több magyar településen is ivóvízhiány alakult ki, ami szükségessé tette a helyi vízhasználati korlátozások azonnali bevezetését. A víziközmű-szolgáltatók már tavasszal megkezdik a vízhiány kockázatának mérséklését a hálózatok, medencék és víztornyok ellenőrzésével és karbantartásával.

Mindennapi

Nem 3 euró valójában a temus vám: többet kell fizetned

A temus rendeléseket sújtó, termékkategóriánként felszámolt 3 eurós “vám” esetében több meglepetés is adódik. Az egyik, hogy mit értünk termékkategória alatt, hiszen ebben az esetben a vámtarifaszám a fontos, a másik, hogy felszámításra kerül egy úgynevezett vámügynöki díj is.

Offline

Villámkvíz: tudod, melyik drámában szerepelnek ezek a híres karakterek?

A színjátszás már az ókorban is foglalkoztatta az embereket, a fennmaradt adatok alapján az i. e. 6. században már biztosan voltak stabil hagyományai a görög színházi kultúrának. Kvízünkből kiderül, hogy mennyire ismered a világirodalom leghíresebb színpadi műveit és a színi irodalom örökéletű karaktereit.

Testem

Sertéspestis, hantavírus – új Coviddá válhat egy állati eredetű vírus?

Az állatokat érintő betegségek ritkán kerülnek a hírekbe, de ha mégis, rögtön felvetődik a kérdés: lehet a fertőzésből egy új világjárvány, mint a Covid esetében? A válasz azonban messze nem olyan egyszerű, hiszen ahhoz, hogy egy állati kórokozó emberek közt terjedő járványt okozzon, több feltételnek is teljesülnie kell.

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.