A hazai termőhelyi viszonyok a következő évtizedeken belül olyan mértékben megváltozhatnak, hogy jelenlegi erdeinknek már nem lesznek képesek megfelelő életlehetőséget biztosítani - vélik a szakértők. Pedig, az erdők kiemelt nemzeti kincseink, melyek megmentése létfontosságú, ezért megóvásukra széles körű összefogás indult.
Az Agrárminisztérium Erdőkért és Földügyekért Felelős Államtitkárságának irányításával, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében megalakult és megkezdte munkáját az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum, mely szakmai, tudományos és civil szervezetek, állami és magánszereplők közreműködésével az erdőgazdálkodás klímaváltozáshoz való alkalmazkodását kívánja elősegíteni.
A tragikussá vált helyzet némileg javult, mára azonban fenyegetővé lett
Magyarország a trianoni elcsatolások előtt 7,3 millió hektárnyi erdőterülettel rendelkezett. Ez csökkent le drámai módon, mindössze 1,1 millió hektárra. Később, az 1950-s évektől céltudatos erdőgazdálkodás vette kezdetét, s az erdőteleptéseknek hála 1992-re erdeink területe 1,7 millió hektárra duzzadt, ez több mint 18%-os növekedés volt.
Az elmúlt évtizedek országfásítási programjainak sikerült tovább javítani a helyzeten, így ma hozzávetőlegesen 2 millió hektárnyi erdővel rendelkezünk, melyek az ország mintegy 22%át borítják. Ezek nagyságrendileg 60%-a állami tulajdonban van, míg a fennmaradó 40% magánkézben.
A klímaváltozással járó aszályhelyzet azonban már az elmúlt években is aggasztó helyzetbe sodorta erdeinket, és az idei nyár sem javított a kialakult helyzeten. A vízhiány tünetei már tavaly is nagy mértékben megfigyelhetők voltak a fákon, ezért a széles körű összefogás nem várhatott tovább.
Az erdő ráadásul számos meglepetést is tartogathat, egy visszatérőről ebben a cikkünkben olvashatsz.
