Ezeket a lángosokat szeretik a legjobban a magyarok – Már a BBC is felfigyelt a Hunyadi téri lángosozóra

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

„Van a lángoshoz hasonló, kenyérszerű étel Indiában, az araboknál és sok helyen a világban, de egyszer láttam egy navajo indián asszonyt lángost készíteni, aki ráadásul ugyanúgy olajban is sütötte, mint mi. Az amerikaiak gyakran kérnek rá nutellát, lekvárt vagy porcukrot” – avat be Budapest egyik legfinomabb lángosának készítője, akire olyan külföldi gasztroguruk felfigyeltek már, mint Gregg Wallas, a BBC MasterChef műsorainak frontembere.

A lángos népszerűsége nemcsak a balatoni strandolók és a hazai street food mezőnyében éli reneszánszát, de némelyikükről angliai gasztromagazinokban cikkeznek, mint például most nyáron a Fair magazinban és a BBC mesterszakácsműsoraiban, fogyasztói Ausztráliától Japánon át a világ minden tájáról érkező külföldi vendégek és híres gasztrobloggerek, kulturális attasék, mesterszakácsok és helyi nyugdíjasok is. Egy közös bennük, 

aki egyszer megkóstolja, a rabjává válik,

így sok idegenbe szakadt magyar ember a reptérről rögtön egy lángosozóba viteti magát a taxival. 

Hegedűs Csabának és párjának ennél is felemelőbb visszacsatolásokban volt már része a Hunyadi téri piac lángosozójának Gregg Wallas által is méltatott finomsága kapcsán. A Dívány kérdéseire Hegedűs Csaba válaszolt.

Mire emlékeznek vissza a legszívesebben?

Éppen valahova mentem ki a csarnokból, velem szemben egy 15 fős külföldi fúvószenekar jött, amikor egy másik árus utánam szólt, hogy ne menjek sehová, mert ezek hozzánk jönnek. Dehogy jönnek, mondtam. Végül miután a Stuttgarti Filharmonikusok megették a lángosunkat, 

félkörívbe álltak kis ablakunk előtt, és perceken keresztül tapsoltak nekünk.

Megkönnyeztük.

Az egyre ismertebb lángosos a Hunyadi téren
Fotó: Hegedűs Csaba saját felvétele

Jól gondolom, hogy a lángos most reneszánszát éli?

Idén tavasszal kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánították a lángost, vagyis majdnem hungarikum. Nagyon sokan szeretik, hatalmas divatja lett ismét, és egyre több lángosozó is nyílik. Sok a hazai visszatérő vendég, és már a külföldiek is úgy érkeznek, hogy a térképen kikeresik a jó lángost, és célirányosan érkeznek kipróbálni.

Melyek a slágerlángosok?

A magyarok között az első a fokhagymás natúr, a második helyen pedig a sajtos-tejfölös áll. A dolgozók és sok fiatal is a fullos verziót kéri, ezen sonka és lila hagyma van. Laktató és tartalmas. De az idősebbek, akik árérzékenyebbek, leginkább maradnak a sima fokhagymásnál. Ez a réteg már kevesebbet is tud enni, ezért évekkel ezelőtt kifejlesztettem a kis méretű lángost. Így annak sem kell róla teljesen lemondani, aki egy egészet nem bírna megenni, és mondhatom, a forgalmam egy jelentős részét ez a kis lángos adja.

Hallottam olyat is, hogy a reszelt sajtot főttkrumpli-darálékkal dúsítják, mi a minőség titka?

Nem csak a minőségé, a sikeré is. Az igazi magyaros ízek megőrzése és a valódi, jó alapanyagok használata. Nálunk a sajtos-tejfölös kizárólag igazi tejfölből és jó minőségű trappista sajtból készül, nincs frissföl és pizzafeltét. De sokan az élesztőt is kispórolják belőle. Amit én csak lusta lángosnak nevezek, annak az alapanyaga liszt és joghurt. Így a tészta ugyan hosszabb ideig is eláll, nem igényel annyi törődést, mint a kelt tészta, de ebből lesz az a lángos, aminek a tésztáját utána savanyúnak érezhetjük.

Hogy kezdődött az egész?

Szakácsként végeztem, a Hiltonban tanultam a vendéglátást, és 5 évig dolgoztam is ott az 1980-as években, közben a nagybátyámnak a Hűvösvölgyben lángosozója volt. Az 1990-es években én is szerettem volna valami sajátba vágni, de étterem nyitásához nem volt elég tőkém, így a lángosozó mellett döntöttem. Sokat beszélgettem a nagybátyámmal is, és kifejlesztettem a magam elképzeléseivel kiegészítve a tanultakat. Most, több mint tíz év után, kezd igazán beérni a gyümölcse. Tisztességes áron kínálunk jó minőséget, amit azóta is én magam készítek. Mára a vendégeink köre 0-tól 100 éves korig, a legkisebbektől a legidősebbekig terjed. A kismamák már itt kóstoltatják a lángost a kisbabával.

A magyar lángosnak nincs párja
Fotó: Hegedűs Csaba saját felvétele

Ezek után kerül néha odahaza is lángos az asztalra?

Szeretjük a lángost, de otthon azért már nem készítjük. Ha valamelyik nap véletlenül marad a tésztából, viszek haza, és eszünk, de már itt eltelünk az illatokkal. Viszont szoktunk ajándékba vinni a szomszédnak, vagy ha valakinek valamit meg akarunk köszönni, egy kedvességet, egy körültekintő szolgáltatást, általában hálánk jeléül viszünk egy kis lángost.

Mi a siker titka?

Úgy csináld, mintha magadnak csinálnád! – ez a mottónk. Olyan nincs, hogy jó az úgy! A titok, hogy beleadjuk a lelkünket. Árban pedig nem vagyok hajlandó egy bizonyos szint fölé menni, ha kétszer ennyit keresnék is vele. Ez lehet az, ami most, fennállásunk után több mint tíz évvel a visszatérő magyar vendégek mellett már a külföldi turisták tömegeit is vonzza, sőt még a hazai és a nemzetközi sajtó érdeklődésének is középpontjába állította a lángosost a Hunyadi téri piacon.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.