A legszívósabb fű sem marad meg – kaktuszmezők boríthatják be Magyarországnak ezt a részét

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szárazságot legjobban bíró magyar fűfajták sem bírják ki a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területein a forróságot és a csapadék hiányát – erre az aggasztó következtetésre jutottak magyar kutatók, akik a 2022-es aszály után vizsgálták a növények életbenmaradási esélyeit.

A Kiskunság jelentős részét homokos-füves puszták borítják. Rendkívül száraz terület, ahol a csapadék hiánya komoly gondokat okoz. Nem véletlen, hogy az ENSZ élelmezésügyi világszervezete hosszútávú előrejelzésében félsivatagi övezetté nyilvánította, kiemelve az elsivatagosodás veszélyét. Ezt támasztja alá az a kutatás is, amelynek eredményeit most hozták nyilvánosságra a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai. Azt vizsgálták, hogy milyen arányban pusztulnak el a különböző fűfajták az aszály következtében – számolt be róla az Agroinform. Az eredmény sötét jövőképet tár elénk. 

„Drasztikus pusztulás” nyitja meg az utat a kaktuszok előtt

A kutatók a két legszárazságtűrőbb őshonos magyar fűfajta, a magyar csenkesz és a homoki árvalányhaj túlélési arányát vizsgálták meg a 2022-es aszály után. Kétszáz, véletlenszerűen kijelölt 4x4 méteres négyzetben mérték föl az élő és az elpusztult füvek arányát.

A mintavételi négyzetek közül 85-ben a növényzet több mint 95 százaléka elpusztult, lényegében nem maradt életben semmi.

Összesen 167 négyzetben a füvek fele nem élte túl az aszályt. „Bár ezek elvileg szárazságtűrő fűfajok voltak, rendkívül drasztikus volt a pusztulás, a 2022-es aszály már az ő tűrőképességüket is meghaladta” – mondta Csecserits Anikó, a kutatás vezetője. 

Már 2022-ben lehetett kaktuszt fotózni Magyarországon – például Kunbaracs közelében
Fotó: Szabó Réka / Index

Durvább az idei aszály Magyarországon, mint a 2022-es volt

A facsoportok környékén, valamint a buckák északi lejtőin sokkal jobb volt a helyzet: itt a füvek 80-90 százaléka életben maradt. A kutatás eredményei sötét jövőt jósolnak: a fátlan területeken teljesen eltűnhetnek a füvek, és helyüket inváziós növények vehetik át. Ez azért is különösen valószínű, mert a HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai jelentése szerint az idei aszály túltett a 2022 augusztusi szárazságon is. Hétfőn azt írták: „vasárnap érte el tetőfokát a szárazság hazánk területének 95%-án súlyos vagy nagyfokú mezőgazdasági aszállyal. Ilyen nagy területen,

Idézőjel ikon

ekkora mértékű szárazság 2022 augusztusában sem volt”.

A HUN-REN kutatói szerint sosem látott fajok terjedhetnek el Magyarországon. „Ha az állandósuló aszályt már a leginkább szárazságtűrő őshonos évelő fűfélék sem lesznek képesek elviselni, ott marad a nyílt terület, amelyet szabadon elfoglalhatnak a még szárazságtűrőbb idegenhonos inváziós növényfajok, például a homoki prérifű vagy kaktuszfajok” – szerepel elemzésükben. Hozzátették: „az őshonos fajok pusztulása hatalmas lehetőséget kínál a biológiai invázió számára”.

 

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.

Életem

Megjelent a sertéspestis Magyarországon: ezt kell tudnod, mielőtt húst vásárolsz

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták az afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei házisertés-állományban, Vállaj településen. Az eset kiemelt jelentőségű, mivel Magyarországon most először mutatták ki a vírust házi sertésekben, miután a kór 2018-as megjelenése óta egészen idáig kizárólag vaddisznókban volt jelen a betegség.

Önidő

Vagyonokat ér ez a magyar pénzérme: egyetlen darabjáért félmilliót kérnek

Egy rendkívül ritka magyar pénzérme bukkant fel a közelmúltban az egyik numizmatikai Facebook-csoportban: az 1979-es évszámmal ellátott, „Szovjet-magyar közös űrrepülés” feliratú 50 forintos próbaveret a hazai érmegyűjtés egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb darabjának számít, amelyből mindössze néhány tucat, nagyjából 100 példány létezhet.

Szülőség

Rémisztő trend terjed a gyerekek körében: minden negyedik fiatal érintett

A WHO és az UNICEF arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában és Közép-Ázsiában minden negyedik gyermeket vagy serdülőt érint valamilyen mentális egészségi probléma. A szervezetek szerint a romló folyamatok nem egyetlen területen jelentkeznek, ezért a következő években átfogó beavatkozásra lesz szükség.

Testem

Ez a hétköznapi tevékenység segíthet a rák ellen

A szakemberek egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy a rák és a súlyos krónikus betegségek elleni harc legolcsóbb és leghatékonyabb eszköze nem a patikákban, hanem a természetben található. A tudományos kutatások által igazolt zöldterápia során bebizonyosodott, hogy a fák között végzett egyszerű séta erősíti az immunrendszert, növeli a daganatos sejteket elpusztító ölősejtek aktivitását, miközben csökkenti a vérnyomást és a stresszt. Külföldön a háziorvosok már receptre írják fel az erdei levegőt – cikkünkből megtudhatod, hogyan képes egy ilyen mindennapi, hétköznapi tevékenység radikálisan megváltoztatni a testünk védekezőképességét.