A magyarság és az iszlám vallás kapcsolata nem új keletű. Iszlám közösségeket már a honfoglaló törzsek mellet is találunk. Változó lélekszámban és befolyással, de már a kezdetektől Magyarország történetének részét képezik. Milyen a helyzetük most, egyáltalán hol találkozhatunk iszlám közösségekkel hazánkban? Járjunk utána!
Tekintsünk most egy kicsit magunkba. Ha megnézünk egy török kosztümös sorozatot, vagy belefutunk egy Isztambulban játszódó szappanoperába, agyunkban azonnal bekapcsolódik valamilyen romantikus vágy a Kelet világának megismerése iránt. És itt nem csak a főszereplők ellenállhatatlan bájáról van szó. Alig másfél évszázaddal a török hódoltság megszűnése után honfitársaink már orientalista szellemben kutattak, írtak, építkeztek. Ennek oka részben a magyarság sajátos, keleti eredettudatában gyökerezik. De ma sem kell messzire utaznia annak, aki meg szeretné ismerni a Kelet misztikus világát meghatározó iszlám vallást. És annak sem, aki végre le szeretne számolni az iszlámot övező tévhitekkel.
Iszlám egyházak Magyarországon
"Az iszlám-vallás törvényesen elismert vallásnak nyilváníttatik" – így szól az iszlám vallást már 1916-ban elfogadó első paragrafusa. Ezt követően főleg nagy nagy orientalistáinknak, Vámbéry Árminnak, Goldziher Ignácnak és Germanus Gyulának köszönhetően kulturális intézetek, egyetemi szakok indultak azzal a céllal, hogy a magyar társadalom többet tudjon meg az ismeretlenség homályába burkolózó Keletről. 1931-ben pedig megalakult az első magyar (akkori, de ma már helytelen szóhasználattal) mohamedán egyház is.
Magyarországon ma két egyházként bejegyzett muzulmán közösség létezik. Az 1988 óta fennálló Magyar Iszlám Közösség a hazánkban élő magyar állampolgárságú muszlim hitvallásúak gyülekezete. Ez a közösség deklaráltan a világ minden muzulmánjával (vigyázzunk, nem mohamedán, ami egyszerre helytelen és sértő megnevezés a vallás hívei számára) hitközösséget vállal. Gyülekezete hangsúlyosan magyar kötődésű tagokból áll, és megközelítőleg 5000 főt számlál. A budapesti központú egyház jó viszonyt ápol a hazai keresztény és zsidó felekezetekkel. A belső konfliktusokat maga mögött hagyó szervezet ma fontos missziós tevékenységet végez, amelynek köszönhetően adományokkal segítik – felekezettől függetlenül – a katasztrófa sújtotta területeken élőket, a határon túli magyar szervezeteket és a hazai rászorulókat is. Ezek mellett számos kulturális programmal, arab nyelvórákkal, iszlám történelem- és hitoktatással várják akár a nem muszlim vallásúakat is. A pénteki ima beszédei magyarul és arabul is követhetők. És bizony vannak követők idehaza is. Az iszlám valláshoz tartozók aránya egyértelműen növekvő tendenciát mutat:
A KSH adatai alapján a legutóbbi (2022) népszámláláskor 7983 muszlim vallású ember élt Magyarországon. Ez a 2001-es adatokhoz képest több mint kétszeres növekedést jelent.
A másik hazai iszlám közösséget, a Magyarországi Muszlimok Egyházát 2000-ben alapították. Sulok Zoltán Szabolcs az egyház képviseletében a Díványnak nyilatkozva elmondta:
A Magyarországi Muszlimok Egyháza alulról szerveződve alakult meg, deklaráltan azzal a céllal, hogy minden Magyarországon élő, tartózkodó muszlimnak segítséget nyújtson az iszlám gyakorlásában. Azóta aktív résztvevői vagyunk a vallási párbeszédnek, jó kapcsolatot ápolunk keresztény, zsidó, buddhista, hindu és más vallási közösségekkel is. Rendszeres ismeretterjesztő programjaink vannak az iszlám iránt érdeklődők számára, könyveket adunk ki, illetve kiadtuk a Korán fordítását is 'A Kegyes Korán jelentése magyar nyelven' címmel.
Az egyház továbbá lehetőséget biztosít minden muzulmán számára az iszlám öt alappillérének betartására: a napi öt imára, az adakozásra, az Áldott Ramadam hónapjában a böjtölésre, és arra, hogy legalább egyszer élete során teljesíthesse a mekkai zarándoklatot. A Ramadam havi böjt az egyik legfontosabb ünnepnek számít a muszlimok életében. Bár az előírás szerint napkeltétől napnyugtáig tiltott többek között az evés, az ivás, a dohányzás, napnyugta után az ünnep a családi összejövetelekről, közös étkezésekről és egymás megajándékozásáról szól. A Magyar Iszlám Közösségéhez hasonlóan a Magyarországi Muszlimok Egyháza is ismeretterjesztő, művészeti, karitatív és természetesen vallási programokkal várja az érdeklődőket, felekezettől függetlenül.
Tévhitek az iszlám kapcsán
Különféle motivációk, félreértések és természetesen a Korán széles körű értelmezése miatt (az iszlám világ közel sem olyan egységes, mint hisszük) rengeteg tévhit kering a muzulmán közösségekről. Az egyik közkeletű tévhit a nők helyzetével áll kapcsolatban. Bár számunkra legalábbis tradicionálisnak felfogásnak számít az, hogy a nőknek nem szabad kihívóan öltözködniük és viselkedniük, valójában teljesen egyenrangúnak számítanak a férfiakkal, és – a híresztelésekkel ellentétben – joguk van munkát vállalni. Házasság esetén a menyasszony hozományt kérhet a vőlegénytől, válás esetén pedig a férjnek ki kell fizetnie a feleségét. Kifejezetten elítélendő továbbá, ha egy muszlim férfi elhagyja, elhanyagolja a családját, vagy erőszakosan bánik vele.
Apropó, öltözködés! Mint az a Magyar Iszlám Közösség anyagaiból is megtudható, az iszlám a szerénységre és egyszerűségre törekszik. Továbbá elvei szerint senkit sem lehet szexuális tárgyként kezelni. A kihívó öltözködés tilalma pedig nem csak a nőkre, hanem bizony a férfiakra is vonatkozik.
Luxusban utazol? Tarts velünk az Orient expresszen, és nézd meg, miként lehet fényűző díszletek között a Keletre utazni!
