A kocsiba, nyakkendőbe, napszemüvegbe rejtett nyomkövető és lehallgató eszközök napjainkban már nem csak James Bond kiváltságai, bárki hozzájuthat ezekhez. A használatuk azonban legtöbbször nem legális.
Üzletekben is kaphatóak kémeszközök, az interneten pedig még nagyobb a választék az elképesztően változatos lehallgató és nyomkövető kütyükből. Míg a 2000-es évek elején arra figyelmeztettek a vásárláskor, hogy ha külföldről rendelünk hasonló eszközt, akkor azt akár el is vehetik tőlünk, mikor megérkezik, ma már legálisan megkaphatjuk. Dr. Újváry Zsolt ügyvéd tájékoztatta a Díványt, milyen szabályok vonatkoznak ezek használatára.
Titokban tilos a titkos megfigyelés
Mikor a lehallgató, nyomkövető készülékekről van szó, sokan a féltékeny emberekre, a dolgozókat megfigyelő főnökökre vagy éppen a gyereküket óvó szülőkre gondolnak. Ezeken kívül még sok más esetben merül fel, hogy jó lenne ezek használata, főleg akkor, ha a rögzített adatokat akár fel is lehet használni a bíróságon, rendőrségen vagy bárhol, mikor az igazunkat kell bizonyítani. Ez azonban nem ennyire egyszerű.
„Az adatvédelem szempontjából nézve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény határozza meg miként használhatjuk ezeket” – mondja dr. Újvári Zsolt ügyvéd. – „Eszerint személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat (különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret), valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés is.
Az adatkezelés fogalmába beletartozik – egyebek mellett – azok gyűjtése, felvétele, rögzítése, tárolása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése is.
Személyes adat két esetben kezelhető: ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, vagy a helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
Ez azt jelenti, hogy bár lehet használni ezeket az eszközöket, legálisan megvásárolhatóak, ahhoz azonban, hogy valakiről személyes adatot rögzítsünk, minden esetben szükséges annak a hozzájárulása vagy a törvény engedélye.”
Így, ha be szeretné tartani a törvényt az, aki megfigyelne valakit, pont a lényegét veszítené el a titkos nyomkövetésnek. Ez a nyomozónak felcsapott magánembernek rossz hír, a követett személynek azonban jó. Az élet azonban gyakran másként működik, így valószínűleg továbbra is lesz kereslet az ilyen eszközökre.
Esetenként elfogadhatja a bíróság a titokban készült felvételt
A polgári jog szerint a személyhez fűződő jogokat mindenkinek tiszteletben kell tartania, egy esetleges eljárás során azonban változhat a megítélése.
„A bírói gyakorlat azt mutatja, hogy a hangfelvétel engedély nélküli elkészítése önmagában visszaélésnek minősül. A jogsértőnek (vagyis aki a felvételt készítette) kell bizonyítania, hogy a hangfelvétel elkészítése nem volt visszaélésszerű.
Például egy váláskor a szülőknek dönteniük kell a gyermek feletti lényeges kérdésekről, szülői felügyeletről. Megeshet, hogy ilyenkor az apa elhelyez a gyerek egyik játékába egy lehallgató készüléket, hogy a felesége új párjával való kapcsolattartást lehallgassa. A készülék felveszi, hogy trágár szavak hangzanak el a gyerek jelenlétében, és ezt később a perben becsatolja, mivel szerinte ez veszélyezteti a gyermek mentális fejlődését. Ilyen esetben az apának kellene azt bizonyítania, hogy nem volt visszaélésszerű a felvétel, azonban éppen erre irányult a felvétel. Ezt a bíróság figyelembe veheti, amennyiben a gyermek érdeke ezt szolgálja, de a titokban készült felvétel miatti további jogkövetkezmények büntetőjogi vonalon vihetők tovább” – mondja dr. Újvári Zsolt ügyvéd.
Másként számít a büntetőjogban
A Büntető Törvénykönyv szerint büntetőjogi tényállást a lehallgatás akkor valósít meg, ha az jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva történik.
„Ezek mellett kiemelkedő még a magántitok megsértése is, ami a lehallgatással könnyen megvalósulhat.
A rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthető el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fűződő jogait.
Visszatérve a példához, melyben a polgári jog szerint az apa jogtalanul lehallgatta anyát, akkor az anya bizony büntetőfeljelentést tud tenni, hiába engedélyezte például a polgári eljárásban a bíró a felvétel felhasználását – mondja az ügyvéd.”
Magyarországon legális lehallgatást kizárólag ezek a hatóságok végezhetnek:
- a rendőrség,
- a NAV,
- az ügyészség,
- a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a Terrorelhárítási Központ (TEK),
- a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, az NVSZ,
- az Alkotmányvédelmi Hivatal,
- az Információs Hivatal,
- a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.
Van védelem ellenük
A tapasztalat szerint a törvény és a mindennapok tettei időnként kissé eltávolodnak egymástól még egy egyébként jogkövető embernél is.
A szabályokat időnként felülírja például a féltékenység, amikor különféle nyomkövetőket, lehallgatókat rejtenek el a másiknál. Megesik, hogy a beosztott lopkodására gyanakvó főnök titkos kamerával próbálja lebuktatni a bűnöst, vagy éppen egy bébiszitter, ápoló munkáját kívánja megfigyelni a megbízó. Ezek nem legális megfigyelések, hacsak nem szólnak róluk előre, de akkor meg értelmüket vesztik.
A technika rohamos fejlődésével már szinte bárhol számíthatunk megfigyelő eszközökre, ezért is sorakoznak fel ezek mellé a kínálatban az azok megtalálására képes készülékek. A lehallgatás és nyomkövetés elleni védelemre, az ezeket jelző eszközökre napjainkban egyre nagyobb igény van a kémeszközök mellett.
Ha bosszant, hogy drónoznak a házad fölött, és szeretnéd tudni, mit tehetnél ellene, olvasd el ezt a cikkünket!
