Ez a világ legveszélyesebb sportja: alig űzik páran, mégis sok az áldozata

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Néhány sportágban az átlagnál nagyobb a sérülés kockázata, az extrém sportok világában pedig egyetlen hiba is végzetes tragédiát okozhat. Ezek a világ legveszélyesebb sportjai.

Amikor kiválasztunk egy sportágat, sok szempontot mérlegelve döntünk egyik vagy másik mellett. Az egyik ilyen tényező lehet az is, hogy mennyire sérülésveszélyes mozgásformáról van szó. A futás vagy a kondizás is okozhat problémákat, de az ütközéssel járó sportok baleseti kockázata jóval nagyobb, gyakoribb a komolyabb sérülés. A sportolás miatti megrendítő halálesetek szerencsére nagyon ritkák, de gyakoribbak olyan tevékenységeknél, amelyek kockázatot jelentenek a sportoló fejére és nyakára nézve. 

Kevert harcművészet

A ketrecharcban nagy a sérülés veszélye, és olykor halálesetek is előfordulnak
Fotó: Stephen R. Sylvanie / Reuters

Az MMA (mixed martial arts), azaz a kevert harcművészet – köznapi nevén ketrecharc – a legkülönfélébb harcművészeteket egyesíti, ezzel pedig az egyik legbrutálisabb küzdősport jön létre. Csak néhány technika tiltott – például a fejelés, az ágyék támadása és a szemek nyomása –, amúgy szinte mindent bevethetnek egymás ellen a felek. Húsz haláleset történt az engedélyezett MMA-összecsapásokon, kilenc pedig a nem szabályozott küzdelmeken, bár a statisztikák szerint a sportágban a sérülésveszély a bokszhoz hasonló. 

Ökölvívás

Több mint 1500 bokszhoz kapcsolódó haláleset történt azóta, hogy az 1880-as évek végén elkezdték jelenteni az eseteket. Ilyen ijesztő szám egyetlen másik sportágra sem jellemző, igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy az ökölvívás nagy múltra tekint vissza. 

Két bokszoló küzd a ringben, az edző a ringen kívül figyel
A profi bokszban évente kilenc-tíz haláleset történik
Fotó: Gabriel Rossi/STF / Getty Images Hungary

A sportág hívei szerint a bokszban a halálesetek aránya nem magasabb, mint például a motorversenyzők, búvárok, hegymászók, ejtőernyősök vagy lóversenyzők körében. Azt is hangsúlyozzák, hogy az amatőr versenyzők között jóval kevesebb a végzetes tragédia, évente körülbelül hárman halnak meg, míg a profi ökölvívóknál évi 9-10 ez a szám. 2024 február elején hunyt el John Cooney ír bokszoló, miután egy héttel korábban megsérült egy címmérkőzésen. Koponyaűri vérzés alakult ki nála, megműtötték és intenzíven ápolták, de nem tudták megmenteni az életét. 

Lovaglás

A lovaglásban gyakori a sérülés, főleg profi zsokék szenvedhetnek súlyos baleseteket
Fotó: Szécsi István / Dívány

Meglepő lehet, de a lovaglás az egyik legveszélyesebb sport, egy korábbi kutatás szerint a lovasok átlagosan ezer óránként 0,49 sérülésre számíthatnak, vagyis nagyjából kétezer óra lóháton töltött időre jut egy kórházi ellátás. Ezzel a lovaglás kockázatosabbnak számít, mint a motorversenyzés vagy a síelés. A képet árnyalja, hogy ebben nemcsak a rekreációs célú lovaglás, hanem a profi zsokék számára nagyságrendekkel veszélyesebb lóversenyzés is szerepel. 

Bázisugrás és szárnyasruhás repülés

A világ legveszélyesebb sportjainak egyike a bázisugrás, ahol bármilyen emberi vagy technikai hiba halálos tragédiát okozhat. Az extrém sport neve, a BASE egy mozaikszó, ami azt takarja, hogy honnan ugranak le: épületek, (buildings), antennák (antennas), hidak (spans) és sziklák (earth). Mivel ezek az objektumok sokkal közelebb vannak a földhöz, a bázisugrás jóval veszélyesebb az ejtőernyőzéshez képest, hiszen több kilométer helyett csak néhány száz méter áll rendelkezésre ahhoz, hogy kinyíljon az ejtőernyő – amiből a bázisugrók hátán többnyire csak egy van, nincs tartalék vész esetére.

1981-től, amióta számon tartják, csaknem 450 haláleset történt bázisugrás miatt, ami igen magas szám egy olyan sportágnál, amelyet viszonylag kevesen űznek. Egy statisztikai elemzés szerint minden ezer ugrásra 0,4 végzetes baleset jut. 

A fenti adatokat árnyalja, hogy a bázisugrás egyik speciális ágának, a szárnyasruhás repülésnek a tragédiáit is tartalmazzák a számok, és a wingsuit flying még az extrém sportok között is az egyik legveszélyesebbnek számít. A sportolók főként magas sziklákról ugranak le egy speciális ruhában, amelynek a „szárnyát” a karok és a lábak között feszülő, levegővel megtelő rész alkotja. Az öltözékben a függőleges zuhanás vízszintes repüléssé válik (hasonlóan, ahogy a repülőmókusok vitorláznak át az egyik fáról a másikra). Közben elérhetik a 250 kilométer/órás sebességet is, és gyakran a felszínhez közel, hegyek között száguldanak. 

Egyes becslések szerint minden 500. szárnyasruhás ugrás után bekövetkezik egy haláleset, az egyik legtragikusabb időszak az a nyár volt, amikor három hónap leforgása alatt több mint húsz ember vesztette életét. 

A sportágak veszélyességi fokát nehéz objektíven összehasonlítani, mert a kutatások és a beszámolók a baleseteket, illetve a halálesetek számát gyakran egy vagy több évre vetítve közlik, nem pedig a résztvevők száma alapján. Azt is nehéz megállapítani, hogy a különböző sérülések milyen hosszú távú következményekkel járnak, amelyek később akár a sportoló idő előtti halálát is okozhatják.

Olvasd el azt is, hogy az ejtőernyőruha feltalálója miért ugrott ki az Eiffel-toronyból.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Veszélyes androidos vírus terjed: kifoszthatja a bankszámládat

Adathalász módszerekkel terjesztik azt a vírust, amely egy hasznos, eszközök közötti kommunikációt biztosító funkciót használ ki pénzügyi csalásokhoz. Telepítése után gyakorlatilag a teljes képernyő és a billentyűzet is megfigyelés alá kerül, így a bizalmas adatok megszerzése sem jelent akadályt.

Mindennapi

200 ezer alatt nincs budapesti albérlet: brutális a júniusi áremelkedés

Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek azok a diákok és fiatalok, akik idén nyáron keresnek kiadó lakást a fővárosban. Bár a felsőoktatási ponthatárokat csak július 23-án teszik közzé, az albérletpiac már júniusban komoly árszintemelkedést produkált. A budapesti átlagos bérleti díj egyetlen hónap alatt 6,4 százalékkal emelkedett, elérve a 285 766 forintot.

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.