Így lassítanák a forgalmat a magyar utakon: az EU szerint szükség van rá

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A városok forgalmának lassítása, illetve a közlekedés még biztonságosabbá tétele uniós célkitűzés.

Amint azt a vezess.hu cikkében összegezte, ugyan hazánk autóútjain csökkentek a balesetek, de nem olyan mértékben, ahogy azt az Európai Unió szeretné. De nem csak hazánk van ebben a helyzetben az elvárásokat tekintve, a forgalom lassítása erre megoldást jelenthetne. 

Az Európai Unió még 2019-ben tűzte ki célul azt, hogy 11 év alatt, 2030-ra megfeleződjön az EU útjain közlekedési balesetben elhunytak, illetve a súlyos sebesülések száma. Ahhoz, hogy ez valósággá váljon, évi 4,6 százalékos csökkenésre volna szükség a balesetek számát tekintve, ez azonban nem minden országban sikerült.

Lassabb autóforgalomra van szükség a biztonság érdekében a városokban
Fotó: Jaromir / Getty Images Hungary

A lassabb autók jelenthetik a megoldást?

Bár a koronavírusos lezárások idején javult a közlekedésbiztonság az utakon, hiszen abban az időszakban jóval kevesebben ültek autóba, azóta magyar és uniós szinten is újra megugrott a közúti balesetek száma. A statisztikák szerint

Idézőjel ikon

2024-ben 19 900 ember vesztette életét közúti balesetben az EU-ban.

Ez 440-nel kevesebb, mint 2023-ban, de a csökkenés üteme nem hozza az elvárt szintet, mindössze 2 százalékos. A 2019-es kiindulási évhez képest ráadásul Unió-szerte csak 12 százalékkal csökkent a közúti halálesetek száma.

Egyelőre csupán Belgium, Bulgária, Dánia, Litvánia, Málta, Lengyelország és Szlovénia statisztikai adataiból tűnik úgy, hogy reális cél 2030-ra a kitűzött 50 százalékos csökkenés elérése, de vannak olyan tagállamok is, például Írország, vagy Észtország, ahol a korábbiakhoz képest nőtt a fatális kimenetelű balesetek száma.

Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában pedig csak enyhe javulás tapasztalható.  

Túl sok a baleset Magyarországon

2024-ben hazánkban a tragikus balesetek száma jócskán meghaladja az uniós átlagot, általánosságban ugyanis egymillió lakosra 45 ilyen baleset jut, míg Magyarországon 52. A legrosszabb statisztikával Románia bír, ott 78 áldozat jut egymillió főre. Svédország, Dánia és Málta útjai ilyen szempontból a legbiztonságosabbak, ott az uniós statisztika kevesebb mint fele az ilyen típusú balesetek száma. 

Idézőjel ikon

Mivel a legtöbb súlyos sebesülés és baleset a városi utakon történik, így ezen a téren van még teendője hazánknak.

Az unió által kijelölt fő csapásirányok között találjuk a közúti közlekedésbiztonság kezelését, a biztonságos úthasználói magatartásra, a biztonságos sebességre, a biztonságos utakra, a biztonságos járművekre, illetve a baleset utáni ellátás javítására vonatkozó intézkedéseket. Ezek egy része az új KRESZ-ben várhatóan elfogadásra is kerül. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.