Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre több magyar dolgozik külföldön, sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy milyen szabályok alapján számítják ki ilyenkor a nyugdíjat. Pedig többhavi ellátást is elveszíthet, aki nem lép időben.
Időről időre lehet hallani arról, hogy több százezer magyar dolgozik külföldön. A legtöbben európai uniós államot vesznek célba, ám sokan vállalnak munkát Svájcban, a skandináv országok valamelyikében, Izlandon, Liechtensteinben vagy az Egyesült Királyságban. Fontos tudni, hogy bizonyos feltételekkel a külföldön szerzett időt is figyelembe veszik a nyugdíjszámításnál – az ezzel kapcsolatos szabályokat dr. Farkas András nyugdíjszakértő ismertette a HR Portalnak.
Egy év kell a külföldi nyugdíjhoz
Aki az Európai Unióban dolgozott, arra vonatkoznak az EU szociális biztonsági koordinációs rendeletei. Ezek kimondják: ha valaki több tagállamban szerzett biztosítási időt, akkor minden érintett országtól jogosult lehet résznyugdíjra.
Ehhez ráadásul elég egyetlen igénybejelentést beadni, jellemzően abban az országban, ahol az illető lakik.
Ilyen esetben a nyugdíjbiztosítási szervek kétféle számítást végeznek. Először kiszámolják, hogy az adott ország szabályai szerint mennyi nyugdíj járna csak az ott szerzett évek után, majd meghatároznak egy elméleti összeget is úgy, mintha a kérelmező minden szolgálati idejét abban az országban szerezte volna, és arányosítják a ténylegesen ott ledolgozott évekkel. Az így kapott két összeg közül mindig a magasabbat veszik figyelembe.
Fontos tudni, hogy csak akkor végez az adott ország hatósága kettős számítást, ha az igénylő megszerezte a minimális biztosítási időt (általában 12 hónapot) az adott országban.
Azzal is érdemes tisztában lenni, hogy csak a szolgálati éveket összesítik, a kereseteket nem: minden ország csak a saját területén szerzett jövedelmeket veszi figyelembe. Több bankszámlával azonban nem kell bíbelődnie az igénylőnek: kérheti, hogy az összes, különböző országból érkező résznyugdíját magyar számlára utalják.
Ha valaki az EU-n, illetve az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívül dolgozott, akkor kétoldalú szociális biztonsági egyezmények szabályai szerint vehetők figyelembe az ott szerzett évek. Ezek azonban általában csak a jogosultságba számítanak bele, a nyugdíj összegének kiszámításakor nem. Ilyen ország a többi között Albánia, Ausztrália, Japán, Kanada, Oroszország, Szerbia, Törökország és az USA.
A külföldi nyugdíj igénylésénél fontos időben lépni: annak, aki megcsúszik, akár hónapokkal később indulhat a kifizetés, vagyis a gyakorlatban több havi nyugdíjat is elveszíthet.
