Kiderült, hogy a középkorúak hízásának oka nem a rosszabb anyagcsere

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Sokan azt gondolják, hogy középkorúként az ember lemondhat a karcsú alakról, és mindenképpen túlsúllyal kell számolnia, ami ellen nem tehet semmit, mert az anyagcseréje lelassulása miatt a pluszkilók automatikusan megérkeznek. Ám a tudomány másképp gondolja.

Nem használhatjuk többé a korunkat mentségül a súlyunk gyarapodására. Egy új tanulmány megállapította, hogy az anyagcsere, amelyről az emberiség nagy része sokáig úgy gondolta, hogy a felnőttkor során fokozatosan lelassul, valójában 20 és 60 éves kor között stabilizálódik, majd utána is csak nagyon kis ütemben kezd a sebessége mérséklődni.

Egy kutatókból álló nemzetközi csapat, akik munkáját nemrég tették közzé a Science folyóiratban, felfedezte, hogy az anyagcsere a csecsemőknél a legmagasabb, akik körülbelül 50%-kal gyorsabban égetnek el kalóriát, mint a felnőttek. Ez az arány évente körülbelül 3%-kal csökken, amíg el nem érjük a 20. életévünket, ezt követően az anyagcsere a felnőttkor középső szakaszára beáll. 

Mit jelent ez? Többé nem hivatkozhatunk a korunkra a súlygyarapodás elsődleges okaként, legalábbis 60 év alatt.

A pontosság érdekében a kutatók figyelembe vették az önkéntesek metabolikus különbségeit, például a testméret izom-zsír összetételét.

Nincs kifogás, magunkban kell keresünk az okokat
Fotó: Maartje van Caspel / Getty Images Hungary

Herman Pontzer, a Duke Egyetem evolúciós antropológiával foglalkozó docense, a tanulmány szerzője a kutatásról nyilatkozott:

Idézőjel ikon

„Az anyagcsere sebessége valóban stabil a felnőtt élet során, 20–60 éves kor között”

– emelte ki. 

„Sokan azt mondják, hogy amikor betöltötték a 30. életévüket, az anyagcseréjük egyszerűen tönkrement. Valójában nem látunk bizonyítékot erre” – mondta Pontzer, aki egy könyvet is írt a témában. 

Dr. David Buchin, a Northwell-Huntington Kórház bariátriai sebészeti igazgatója a The Postnak úgy fogalmazott, hogy az új vizsgálati eredmények nem jelentenek nagy változást a mindennapi emberek számára. A világ több országában a kóros elhízás problémát okoz, nem lehet erre a tanulmányra hivatkozva ezek után hanyagolni a testmozgást és a diétát, hogy ne halmozzunk fel pluszkilókat, mindenkinek, életkortól függetlenül, figyelnie kell az egészségére.

Egy globális kísérlet részeként 6400 résztvevőt kértek fel egy kapcsolódó teszt elvégzésére.

„Ha utánaszámolunk, hogy mennyi hidrogént veszítünk naponta, és mennyi oxigént adunk le közben, akkor kikalkulálhatjuk, hogy a szervezetünk mennyi szén-dioxidot termel naponta” – magyarázta Pontzer az NBC Newsnak. „És ez egy nagyon pontos mérés arra vonatkozóan, hogy hány kalóriát éget el egy adott időszakban az ember, hiszen senki nem égethet el kalóriát szén-dioxid termelése nélkül.”

Pontzer azt is hozzáfűzte: „Ez volt az első alkalom, hogy végre kalkulációt készíthettünk egy igazán nagy adathalmaz segítségével, ami lehetővé teszi számunkra, hogy szétválasszuk a testméretet, az életkort és a nemet, és mindezen tényezők hatásait az energiafelhasználásunkra” – zárta beszámolóját a szakember.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Szabó Eszter
Szabó Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.