Sokan azt gondolják, hogy középkorúként az ember lemondhat a karcsú alakról, és mindenképpen túlsúllyal kell számolnia, ami ellen nem tehet semmit, mert az anyagcseréje lelassulása miatt a pluszkilók automatikusan megérkeznek. Ám a tudomány másképp gondolja.
Nem használhatjuk többé a korunkat mentségül a súlyunk gyarapodására. Egy új tanulmány megállapította, hogy az anyagcsere, amelyről az emberiség nagy része sokáig úgy gondolta, hogy a felnőttkor során fokozatosan lelassul, valójában 20 és 60 éves kor között stabilizálódik, majd utána is csak nagyon kis ütemben kezd a sebessége mérséklődni.
Egy kutatókból álló nemzetközi csapat, akik munkáját nemrég tették közzé a Science folyóiratban, felfedezte, hogy az anyagcsere a csecsemőknél a legmagasabb, akik körülbelül 50%-kal gyorsabban égetnek el kalóriát, mint a felnőttek. Ez az arány évente körülbelül 3%-kal csökken, amíg el nem érjük a 20. életévünket, ezt követően az anyagcsere a felnőttkor középső szakaszára beáll.
Mit jelent ez? Többé nem hivatkozhatunk a korunkra a súlygyarapodás elsődleges okaként, legalábbis 60 év alatt.
A pontosság érdekében a kutatók figyelembe vették az önkéntesek metabolikus különbségeit, például a testméret izom-zsír összetételét.
Herman Pontzer, a Duke Egyetem evolúciós antropológiával foglalkozó docense, a tanulmány szerzője a kutatásról nyilatkozott:
„Az anyagcsere sebessége valóban stabil a felnőtt élet során, 20–60 éves kor között”
– emelte ki.
„Sokan azt mondják, hogy amikor betöltötték a 30. életévüket, az anyagcseréjük egyszerűen tönkrement. Valójában nem látunk bizonyítékot erre” – mondta Pontzer, aki egy könyvet is írt a témában.
Dr. David Buchin, a Northwell-Huntington Kórház bariátriai sebészeti igazgatója a The Postnak úgy fogalmazott, hogy az új vizsgálati eredmények nem jelentenek nagy változást a mindennapi emberek számára. A világ több országában a kóros elhízás problémát okoz, nem lehet erre a tanulmányra hivatkozva ezek után hanyagolni a testmozgást és a diétát, hogy ne halmozzunk fel pluszkilókat, mindenkinek, életkortól függetlenül, figyelnie kell az egészségére.
Egy globális kísérlet részeként 6400 résztvevőt kértek fel egy kapcsolódó teszt elvégzésére.
„Ha utánaszámolunk, hogy mennyi hidrogént veszítünk naponta, és mennyi oxigént adunk le közben, akkor kikalkulálhatjuk, hogy a szervezetünk mennyi szén-dioxidot termel naponta” – magyarázta Pontzer az NBC Newsnak. „És ez egy nagyon pontos mérés arra vonatkozóan, hogy hány kalóriát éget el egy adott időszakban az ember, hiszen senki nem égethet el kalóriát szén-dioxid termelése nélkül.”
Pontzer azt is hozzáfűzte: „Ez volt az első alkalom, hogy végre kalkulációt készíthettünk egy igazán nagy adathalmaz segítségével, ami lehetővé teszi számunkra, hogy szétválasszuk a testméretet, az életkort és a nemet, és mindezen tényezők hatásait az energiafelhasználásunkra” – zárta beszámolóját a szakember.
