Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Annyi tipp és trükk akad fiatalításra és bőrápolásra, és ezek között annyi bizonyul teljes kamunak, hogy az ember hajlamos ignorálni a valóban működő módszereket. Úgy tűnik, a kollagén viszont azok közé tartozik, aminek érdemes néhány percet szentelnünk, mert rendszeres fogyasztásának ma már bőven akad tudományosan igazolt előnye is.
A kollagén a legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje a szervezetben. Ez a kötőszövetek fő összetevője, amelyek több testrészt alkotnak, beleértve az inakat, szalagokat, bőrt és izmokat. A kollagénnek számos fontos funkciója van, például a bőr rugalmas szerkezetének biztosítása és a csontok megerősítése – ennyi biztos, ahogy az is, hogy van néhány tudományos érv, ami amellett szól, hogy szedjünk belőle bizonyos kor felett.
Az elmúlt években a kollagénkiegészítők népszerűvé váltak. A legtöbb hidrolizált, ami azt jelenti, hogy a kollagént lebontották, hogy könnyebben felszívódjon. Ezek a kiegészítők elsősorban por formájában, de kapszulákban is kaphatók. A táplálékkiegészítőkben található kollagéntípusok eltérőek – egyesek egy vagy két típust tartalmaznak, míg mások akár ötöt is. Számos élelmiszer természetesen kiegészítők nélkül is növelheti a kollagénbevitelt, beleértve a sertésbőrt és a csontlevest.
A C-vitamin kulcsfontosságú a kollagén szintézisében, ezért ügyelj arra is, hogy ebben a vitaminban gazdag ételeket fogyassz, ha szeded, például citrusféléket, brokkolit és kaliforniai paprikát.
Az emésztőenzimek az élelmiszerben lévő kollagént egyedi aminosavakra és peptidekre bontják. A táplálékkiegészítőkben található kollagén azonban már lebomlott vagy hidrolizált, ezért a szakemberek úgy gondolják, hogy hatékonyabban szívódik fel, mint az élelmiszerekből származó kollagén.
A kollagénkiegészítők egészségügyi előnyei
1. Javíthatja a bőr egészségét
A kollagén a bőr egyik fő összetevője. Szerepet játszik a bőr erősítésében, valamint a rugalmasságban és a hidratálásban. Az életkor előrehaladtával szervezetünk kevesebb kollagént termel, ami száraz bőrhöz és ráncok kialakulásához vezet. Azonban számos tanulmány kimutatta, hogy a kollagénpeptidek vagy a kollagént tartalmazó étrend-kiegészítők lassíthatják a bőr öregedését azáltal, hogy csökkentik a ráncokat és a bőrszárazságot.
Egy 11, főleg nőkre összpontosító tanulmány áttekintése úgy találta, hogy napi 3-10 gramm kollagén bevitele átlagosan 69 napon keresztül a bőr rugalmasságának és hidratáltságának javulásához vezetett. Ezenkívül a kollagénkiegészítők hozzájárulnak más fehérjék, például elasztin és a fibrillin termelődéséhez, amelyek kedvező hatással vannak a bőr szerkezetére.
2. Enyhítheti az ízületi fájdalmakat
A kollagén segít megőrizni a porcok integritását, az ízületeket védő gumiszerű szövetet. Mivel a kollagén mennyisége a szervezetben az életkor előrehaladtával csökken, nő a degeneratív ízületi betegségek, például az osteoarthritis kockázata. Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a kollagénkiegészítők segíthetnek javítani az osteoarthritis tüneteit és csökkenteni az általános ízületi fájdalmat.
Öt tanulmány áttekintése több mint 500, osteoarthritisben szenvedő emberen úgy találta, hogy körülbelül 10 gramm kollagén napi bevitele átlagosan 24 héten keresztül jelentős javulást eredményezett az ízületi merevségben és az ízületi fájdalmakban, melyekről előzetesen beszámoltak az alanyok. A kutatók elmélete szerint a kiegészítő kollagén felhalmozódhat a porcokban, és kollagéntermelésre serkentheti a szöveteket – ez csökkentheti a gyulladást és a fájdalmat.
3. Megelőzheti a csontritkulást
Csontjaink nagyrészt kollagénből állnak, és ahogy annak mennyisége a szervezetben az életkorral csökken, úgy a csonttömeg, annak sűrűsége is romlik. Ez olyan állapotokhoz vezethet, mint például a csontritkulás, amelyet alacsony csontsűrűség és a csonttörések nagyobb kockázata jellemez.
A tanulmányok megjegyzik, hogy a kollagénkiegészítők segíthetnek gátolni a csont állapotának romlását. Egy 12 hónapos vizsgálatban a nők naponta kalciumkiegészítőt szedtek 5 gramm kollagénnel, vagy kalciumkiegészítőt, kollagén nélkül. A vizsgálat végén a kalcium- és kollagénkiegészítőt szedők vérében lényegesen alacsonyabb volt a csontbontást elősegítő fehérjék szintje, mint azoknál, akik csak kalciumot szedtek.
Egy másik tanulmány hasonló eredményeket mutatott 66 nőnél, akik napi 5 gramm kollagént vettek be 12 hónapig. A kollagént szedők csontsűrűsége (BMD) akár 7%-kal is megnőtt azokhoz képest, akik nem szedtek kollagént. A BMD az ásványi anyagok, például a kalcium sűrűségének mértéke a csontokban. Az alacsony sűrűség a csontok gyengeségével és a csontritkulás kockázatával jár.
4. Növelheti az izomtömeget
A szervezetben a legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje, a kollagén a vázizomzat fontos összetevője is. Tanulmányok azt sugallják, hogy a kollagénkiegészítők segítenek növelni az izomtömeget a szarkopéniában szenvedőknél, vagyis az izomtömeg bizonyos korban bekövetkező csökkenésekor.
Egy 12 hetes vizsgálatban 27 ilyen betegségben szenvedő férfi 15 gramm kollagént vett be napi edzésprogramban. Azokhoz a férfiakhoz képest, akik sportoltak, de nem szedtek kollagént, lényegesen több izomtömeget nyertek. A kutatók felvetették, hogy a kiegészítőként szedett kollagén elősegítheti az izomfehérjék, például a kreatin szintézisét, valamint stimulálhatja az izomnövekedést edzés után.
5. Segítheti a szív egészségét
A kutatók elmélete szerint a kollagénkiegészítők segíthetnek csökkenteni a szívbetegségek kockázatát. A kollagén egyfajta szerkezetet biztosít az artériáknak, az ereknek, amelyek a vért szállítják a szívedből a tested többi részébe. Elegendő kollagén hiányában az artériák kevésbé rugalmasak lehetnek. Ez érelmeszesedéshez vezethet, egy olyan betegséghez, amelyet az artériák beszűkülése jellemez. Ez az állapot végül szívrohammal vagy szélütéssel végződhet.
Egy 6 hónapos vizsgálatban 31 egészséges felnőtt 16 gramm kollagént vett be naponta. Az artériák merevségének mértéke jelentősen csökkent a vizsgálat kezdetétől a végéig. Emellett a HDL (jó) koleszterin szintje átlagosan 6%-kal emelkedett. A HDL fontos pozitív tényező a szívbetegségek, köztük az érelmeszesedés kockázatát tekintve.
