Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A 16. és a 18. század közé tehető kis jégkorszak a korábban megszokottnál átlagosan 2 Celsius-fokkal alacsonyabb hőmérsékletet hozott. A hidegebb időszak megannyi nehézséget okozott, sok területen azonban kitűnően alkalmazkodtak hozzá.
Talán nem tűnik soknak az átlagosan 2 Celsius-fokos különbség, ám a nagyjából 1550-től tartó kis jégkorszak nehéz feladat elé állította az embereket. Ez persze nem volt igazi jégkorszak, még a három leghidegebb időszakban – 1650, 1760 és 1850 körül – sem borította be a Földet a hó és a jég, ám sok helyen befagytak olyan tengeröblök, folyók és tavak, amelyekre korábban ez nem volt jellemző. A hideg megnehezítette a gazdálkodást a földeken is, kevesebb termény eredményezve, sőt, nagyon sok ember meg is fagyott. A kis jégkorszak hatalmas változásokat hozott az emberiség történelmében, kutatók szerint közrejátszott uralkodódinasztiák bukásában, országok felemelkedésében és egész társadalmi rendek megingásában.
A kis jégkorszak okait még kutatják
Abban, hogy pontosan mi okozta ezt a lehűlést, nincs teljes egyetértés a tudósok között. Egyes elméletek szerint a különféle naptevékenységek csökkenése, amelyeknek összetett hatása a Föld hőmérsékletének alakulását is befolyásolhatta. Más elméletek azt tartják, hogy a lehűlést megelőző időszakban megnőtt vulkánkitörések hatására az atmoszférába jutó hamu és gázok vezethettek a hőmérséklet csökkenéséhez. Olyan elképzelés is napvilágot látott, hogy Amerika felfedezésével függhet össze a kis jégkorszak.
A kontinensre érkező európaiak ugyanis rengeteg észak-amerikai bennszülöttet öltek meg, egyes számítások szerint mintegy 50 millió embert, ami akkoriban Amerika teljes népességének 90 százalékát tette ki.
Ennek következtében hatalmas mértékben csökkent a mezőgazdasági tevékenység a kontinensen, és a természet nagy területeket foglalt vissza a civilizációtól. Az így keletkező erdők rengeteg üvegházhatású szén-dioxidot kötöttek meg, és ennek hatására hűlt le az éghajlat. A legújabb, 2022-es kutatás szerint az 1300-as évek végén szokatlanul erős volt a naptevékenység, és emiatt nagy mennységű meleg tengervíz áramlott az Északi-sarkvidék felé, ami szokatlanul erős jégolvadáshoz vezetett. Az ebből keletkező hideg tengervíz okozhatta a kutatás szerint a kis jégkorszakot.
Mindenki életére hatással volt
Akármi is lehetett valójában a kis jégkorszak oka, az biztos, hogy hatalmas változásokat hozott mind az egyszerű emberek, mind egész országok életében. A legjobban természetesen a földművesek szenvedték meg ezt a hosszú időszakot. Európában rendszeresek voltak az éhínségek, mert sokszor annyira fagyott volt a föld, hogy egyszerűen nem lehetett elültetni a gabonát. Sőt, egyes helyeken még a temetéseket is fel kellett függeszteni egy időre, mert nem tudták kiásni a sírokat.
Az Alpokban annyira kevés volt a gabona, hogy őrölt dióhéjat kevertek az árpa- és búzalisztbe. Az sem volt ritka, hogy megfagyott madarak hullottak az égből.
Az embereket annyira kétségbe ejtette a gyakori hideg miatti gyenge termés, és annyira nem találtak erre magyarázatot, hogy megugrott a boszorkányperek száma is – őket okolták az éhínségekért.
Az emberek olykor leleményesen alkalmazkodtak az időjárás megváltozásához. Londonban például a Temze többször is befagyott, és ilyenkor az emberek „fagyos vásárokat” tartottak, amelyeken különféle játékokkal szórakoztatták magukat. Például íjászversenyeket rendeztek vagy fociztak, ami akkoriban nagyon durva sport volt. Annyira, hogy egy időre be is tiltották.Az emberek lehet, hogy jól érezték magukat ezeken a vásárokon, ám a Temze utasszállító hajósai annyira nem örültek a folyó befagyásának. Egészen addig, amíg ki nem találták, hogy ilyenkor kis bódékat állítsanak föl a jégen, ahol mindenféle apróságot árulnak. És még bérleti díjat sem kellett fizetniük üzletük után.
Támadás a befagyott tengeren keresztül
A hideg időjárás kihatott a harcászati lehetőségekre is. Korábban például elképzelhetetlen lett volna, és azóta sem volt példa arra a történelemben, hogy egy lovascsapat foglaljon el egy hajóflottát. Pedig ez történt 1795-ben a texeli csatában, amikor
a hollandok lehorgonyzott hajói körül befagyott a tenger, így a francia csapatok lóhátról támadhattak.
X. Károly Gusztáv svéd király pedig a befagyott Balti-tengeren keresztül jutott el csapataival Fyn szigetére, amelyet el is foglalt a dánoktól.
Németalföld fölemelkedése
Szerepe lehetett a kis jégkorszaknak a kereskedelem felemelkedésében is. A mai Kalifornia területén élő indiánok például kereskedelmi hálózatot, és élelmiszerek szállítására alkalmas tárolókat hoztak létre, amelyek segítségével el tudták juttatni a terményeket azokra a területekre, ahol éppen a legnagyobb szükség volt rájuk. „Amikor a világ kifordul a sarkából - A kis jégkorszak (1570-1700) és a modern Nyugat hajnala” című könyvében Philipp Blom történész amellett érvel, hogy a Holland Kelet-indiai Társaság sikerében és Németalföld felemelkedésében is közrejátszhatott a hideg időjárás, hiszen a hollandok kegyetlenül kihasználták az élelmiszerhiány adta lehetőségeket.
Egyes kutatások szerint a hideg még egy teljes uralkodódinasztia vesztét is okozhatta. 1644-ben bukott el Kínában az 1368 óta uralkodó Ming-dinasztia, amiben komoly szerepe lehetett a kiszámíthatatlan mennyiségű, sokszor nagyon gyenge termésnek, és az ennek hatására kialakuló éhínségeknek és parasztfelkeléseknek.
Ha érdekel, milyen az élet a sarkvidéken, ahol akár -75 fok is lehet, kattints ide!
