A kilencvenes évekbe vágynak vissza a magyarok: ez mind jobb volt akkor

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az Europion kutatóintézet érdekes kutatást készített, arra keresve a választ, hogy a magyarok szerint melyik volt a „legjobb magyar évtized”. A válasz meglehetősen egyértelmű: a legtöbben a kilencvenes évekre gondolnak vissza a legszívesebben.

„Az idő mindent megszépít” – tartja a mondás, és úgy tűnik, hogy rengetegen valóban úgy gondolják, hogy régen minden jobb volt. Legalábbis ez derül ki az Europion kutatásából, amelyben különféle területek megítéléséről kérdezte a válaszadókat arra keresve a választ, hogy melyik a legjobb magyar évtized? A kutatás eredményeiből szemezgettünk a teljesség igénye nélkül. 

A kutatás összesítése alapján a legtöbben a 90-es éveket tartják a legjobbnak, a válaszok átlagolása után ugyanis 24 százalékkal ez az évtized győzött, melyet egy százalékponttal lemaradva követ a 80-as évek. A 70-es (13 százalék) és a 2000-es (15 százalék) éveket jóval kesesebben választanák, a mostani évtizedről pedig csak 9 százalék gondolja úgy, hogy a legjobb.

A nyolcvanas és a kilencvenes évekre emlékszünk vissza a legszívesebben
Fotó: Fortepan / Kölcsényi Zoltán

A fenti adatok persze csalókák, hiszen a kérdések egyes területekre vonatkozóan hangzottak el, így ez az összesítés csak matematikai átlagolás eredménye. Kétségtelen azonban, hogy a részletekben is ez a két évtized, a 90-es és a 80-as évek kerül ki a legtöbbször győztesnek. A karrierlehetőségek tekintetében például 25 százalék a 90-es éveket választotta, és korcsoportos bontásban csak a fiatalabbak preferenciái mások: a 16-29 éveseknél 29 százalékkal, a 30-39 éveseknél 24 százalékkal a 2000-es évek volt a nyerő. Érdekes, hogy szinte minden témánál van egy-egy eltérő választ adó korcsoport, ám az átlagon ez ritkán változtat. A társas, családi és párkapcsolati viszonyok tekintetében például a 80-as évek győzött 29 százalékkal, ám a 60 év felettiek többsége (41 százalék) a 70-es éveket, az első három korcsoport (16-29, 30-39, 40-49 évesek) pedig a 90-es éveket jelölte inkább meg.

A kilencvenes évek zenéjéért vagyunk oda

A zenénél toronymagasan győzött a 90-es évek 33 százalékkal – ezt legnagyobbrészt a 30-39 évesek (45 százalék) és a 40-49 évesek (50 százalék) gondolják így , a második helyen a 80-as évek áll 26 százalékkal. A 60 év felettiek többsége (37 százalék) a 70-es évek zenéjéért van oda.

Idézőjel ikon

Érdekes módon a legfiatalabbak (16-29) legnagyobb része (26 százalék) is a 90-es éveket jelölte meg.

Sportban már kiegyenlítettebb a helyzet. Noha itt is a 90-es évek győzött, de csak 18 százalékkal. Szorosan követi a 80-as évek (17 százalék), és a 70-es évek, valamint a 2000-es évek sincs sokkal lemaradva (holtversenyben 14 százalék). A divat kérdése sem olyan egyértelmű, mint a zenéé: a 90-es évek 20 százalékkal győzött, ám a 80-as éveket 19, a 2000-es éveket pedig 18 százalék választotta. Érdekességként megemlítendő, hogy a 60 év felettiek szerint (30 százalék) egyértelműen a 70-es évek divatja volt a nyerő. 

Nyitókép: Fortepan / Kölcsényi Zoltán

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.