Újabb, a kérődző állatokat fertőző betegség terjed Európában, alig maradt olyan ország hazánkon kívül, amit még nem ért el.
Az Agrárszektor hasábjain hívta fel a figyelmet Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattartók Szövetségének ügyvezető igazgatója a kéknyelv-betegség drasztikus terjedésére. Mint mondta, szomszédaink közül csak két ország állatállománya úszta meg eddig a szúnyogok által terjesztett betegséget.
A szakember szerint a betegség megjelenésének kockázata jelentősen megnőtt az elmúlt hónapokban, ráadásul és amellett, hogy az állatállomány egészségét veszélyezteti, az exportlehetőségeket is csökkentheti. Európában már csak három ország van, ahol még nem ütötte fel a fejét, Magyarországon kívül Szlovénia és Szlovákia nem érintett a terjedésében egyelőre.
A kéknyelv-vírus terjedésére figyelmeztet a szakértő
Ausztriában tavaly óta több mint 430 állományban mutatták ki a kéknyelvbetegség 3-as és 4-es vírustörzsét, így a szomszédos ország elvesztette négy éve fennálló mentességét. Hazánkban még április elején, azonnali végrehajtással engedélyezte a kéknyelv-betegség elleni vakcinázást a főállatorvos.
A szúnyogok által terjesztett megbetegedés ugyan kis mértékben halálos, és a haszonállatról haszonállatra nem terjed, azonban a fertőzött példányok az élősködőiknek átadhatják a vírust. A szúnyogok csípésükkel gyorsan elterjeszthetik az egész állományban a betegséget.
A kéknyelv-betegség nevét leglátványosabb, bár ritka tünetéről kapta, ugyanis nyelvkékülést is okozhat. Lefolyása és súlyossága eltérhet attól függően, mely fajban alakul ki. Míg a juhok esetén általában súlyosabb tünetekkel, lesoványodással, vérzéssel, sántasággal, fekélyekkel, vetéléssel és akár halállal is jár, a szarvasmarhákat kevésbé viseli meg.
