Hiába tűnik álomszerűnek egy párkapcsolat az elején, erre a négy, kevésbé nyilvánvaló dologra érdemes odafigyelni, mert alapvetően meghatározza a közös jövőt.
Egy párkapcsolat kezdeti szakaszában, amikor fellobban a szikra, az ismerkedés és a hosszú beszélgetések miatt az egyik legfőbb érzés, hogy a másik igazán megért minket, és passzol hozzánk. Ez nagyon fontos a kapcsolat elmélyüléséhez, komolyabbá válásához, de hosszú távon általában nem elegendő.
Légy kíváncsi a másikra
„Izgalmas ellentmondás jellemzi a friss párválasztást és a tartós kapcsolatot. Kezdetben a másik személyiségének érdekessége, vagy akár a rengeteg különbözőség nagyon vonzó” – kezdi a Díványnak Geist Klára pszichológus, szexuálpszichológus, pár- és családterapeuta. – A tartós kapcsolathoz, ha nem is hasonlóság szükséges, fontos a kölcsönös érdeklődés, kíváncsiság a másik dolgaira, türelem és nyitottság egymás iránt, hisz a hétköznapokat csak így képes működtetni a pár.”
Gyakran hivatkoznak Gottman és Levenson 1986-os kutatására, mert ez az egyik legnagyobb és legátfogóbb a témában. Friss házasokat vizsgáltak, majd hat év múlva megnézték, hogyan alakult a kapcsolatuk.
Azt találták, hogy akik nyugodtabbak egymás mellett, több kedvességgel, türelemmel, érdeklődéssel fordulnak egymás felé, inkább képesek tartósan együtt maradni.
A kapcsolat differenciált szakaszában, a harmadik év után különösen fontossá válik ez a jóindulat, türelem, kíváncsiság, ahogy a pár tagjai a különbözőségeiket kezelik. Ebben az időszakban ugyanis már a saját életek, nézetek, elvárások hangsúlyosabbá válnak a kezdeti „egyek vagyunk” szakaszhoz képest.
Versengés helyett együttműködés
Geist Klára úgy tapasztalja, hogy ma sokan versengő viszonyban állnak a párjukkal, pedig a jó párkapcsolat a két fél együttműködésére épül. Ha a különbözőségük nem fenyegető, lényeges, hogy szeretetteljesen álljanak a sokféleséghez. Kommunikációban is az együttműködés, a kompromisszumkeresés a célravezető, az üzleti világra jellemző versengő kommunikáció helyett.
„A versengést a nők részéről a kapcsolategyengető, érzelmi életet kedvesen eligazító, míg férfi oldalról az oltalmazó, óvó viselkedés tudja felülírni – mondja a pszichológus. – A kapcsolat jövője szempontjából az a kulcs, ha ezt képesek újratanulni, és változtatni a hozzáállásukon. Enélkül, olyan a pár élete, mintha folyamatosan harcolnának, és ez a kapcsolati stressz hosszú távon kimerítő, fárasztó, elidegenítő.”
Aki egy kapcsolat elején abban bízik, hogy náluk jobban egyik pár sem illik össze, azt a szakember ki kell, hogy ábrándítsa. „A természetes összhang jó kiindulópont lehet, de hosszú távon a különböző élethelyzetekben, a kapcsolat életciklusainak kríziseiben, újra meg újra tenni kell a változások elfogadásáért” – részletezi Geist Klára. Ezért van az, hogy a rugalmasabb kapcsolatok ellenállóbbak, életképesebbek, amikor a két fél a szükséges szerepeket, feladatokat az adott helyzethez igazodva váltogatja, például gyerekvállalás, munkahely elvesztése vagy betegség esetén.
A szürke hétköznapokban az apróságok is számítanak
Ahogy a kapcsolat fázisokon, ciklusokon megy keresztül, a felek rádöbbenhetnek, hogy eltávolodtak egymástól, megváltoztak az igényeik, és nem képesek már újraválasztani egymást a következő életszakaszra. Ez jellemző a kisgyermekes időszak végén, vagy a gyerekek elköltözése után, amikor elkezdődik az „üres fészek” időszaka. „Ha azonban jól kezelték a korábbi életszakaszok közötti váltásokat, van érzelmi tartalék, a kapcsolat ellenálló, akkor könnyebben átlendülnek a nehézségeken” – magyarázza a szakember.
Az érzelmi közelséget nem mindig könnyű fenntartani a rutinként levezényelt, szürke hétköznapokban, de ez a keret biztonságot is ad. A pszichológus szerint azokat az élethelyzeteket kell kihasználni, amikor két ember képes újra egymásra rácsodálkozni egy-egy új élmény kapcsán.
Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég rákérdezni a nap végén olyasvalamire, amit említett a másik, hogy fontos az életében, például hogyan sikerült a prezentációja, milyen érzés volt.
A viták elkerülhetetlenek, azt kell megtanulni, hogyan lehet építő beszélgetésekké alakítani a konfliktusokat, hogy ne okozzanak folyamatos eltávolodást. Geist Klára kiindulásnak azt javasolja, hogy nyugodt állapotban beszélgessenek, és ha kell, térjenek vissza a témára. Érdemes kipróbálni a tárgyalástechnikában bevált módszert, hogy 10-15 percet beszél az egyik fél, a másik elmondja, hogyan értelmezte, majd válaszol, és ezeket a blokkokat váltogatják. Egyszerűnek tűnik, de már ennyi is sokat segíthet.
4 dolog, ami elárulja, tartós lesz-e a párkapcsolatod
Mielőtt egy kapcsolat a következő szintre lép, legyen szó összeköltözésről, eljegyzésről vagy a közös jövő építéséről, nagyon fontos a felszínen meglévő harmónián túl is tekinteni. Az, hogy egy pár mennyire illik össze, és tartós lesz-e a kapcsolat, nem csak a romantikus gesztusokban vagy az izgalmas közös programokban mutatkozik meg. Azon is múlik, hogy tudnak közösen megbirkózni az élet kihívásaival a mindennapokban, amikor a dolgok nem feltétlenül tökéletesek.
Mark Travers pszichológus szerint a következő négy dolgot érdemes tudnod a partneredről, és ezek átgondolása segíthet abban, hogy kiderüljön, készen áll-e a kapcsolatotok a következő lépésre.
1. Hogyan reagál a párod a stresszre?
Amikor minden rendben van, könnyű kedvesnek lenni, de a nehéz élethelyzetek, a stressz felszínre hozzák a mélyebb érzelmi mintázatokat. Ahogy a partnered viselkedik nyomás alatt, sokat elárul az érzelemszabályozási, indulatkezelési képességeiről, és hogy ez miként hat a kapcsolat hangulatára.
A hosszú távú összhangot alapvetően meghatározza, hogy megértitek és tiszteletben tartjátok-e egymás stresszre adott reakcióit, és ezen keresztül képeseket vagytok-e támogatni egymást.
2. Hogyan kezeli a konfliktusokat?
A viták elkerülhetetlenek, ezzel nincs semmi baj, az számít igazán, hogyan kezelitek együtt a konfliktusokat. Döntő fontosságú, hogy a párod vállalja-e a felelősséget, a veszekedések után dolgozik-e a megoldáson, vagy inkább hárít. Ha tisztában vagy a partnered konfliktuskezelési stílusával, az segít reális elvárásokat megfogalmazni.
A konfliktusok pozitív, építő megközelítése – az elkötelezettség fenntartása, a másik meghallgatása, az őszinte bocsánatkérés – építi a bizalmat, és boldogabb párkapcsolattal jár. Ezzel szemben a destruktív viselkedés, mint például a visszavonulás, távolságot teremt, és gyengíti a bizalmat.
3. Hogyan töltődik fel?
Valaki egyedül, csendben, visszavonulva merít erőt, mások aktívan, társaságban vagy beszélgetésekben találnak feltöltődést. Ezek a szokások nagyon különbözőek lehetnek, de betekintést nyújtanak az illető belső világába.
Nem elég felismerni a másik szükségleteit, az igazi próba az, hogy tiszteletben tartod-e őket – különösen akkor, ha nagyon eltérnek a sajátjaidtól. Ha ez nincs meg, akkor neheztelés és eltávolodás lesz a vége. A legjobb kapcsolatokra jellemző, hogy a partnerek egyszerre élnek meg erős kötődést, összetartozást, és nagy mértékű autonómiát – vagyis az egészséges kapcsolathoz az is kell, hogy mindkét fél önmaga lehessen.
4. Hogyan viseli az unalmat?
Minden kapcsolatban vannak unalmas hétköznapok. Ahogy a párod viselkedik ezekben a csendesebb, kevésbé izgalmas időkben, sokat elmond arról, mennyire képes fenntartani a kötődést, és a kapcsolat kezdeti izgalmain túl talál-e örömöt. Valaki ezekben a szürke periódusokban is megtalálja a szépséget, és törődik a másikkal, más inkább nyughatatlanná válik, újdonságra és figyelemelterelésre vágyik, ami idővel távolságot teremthet a kapcsolatban.
Egy házaspárok körében végzett tanulmány kimutatta, hogy az unalom tíz évvel előre jelezte az alacsonyabb elégedettséget a párkapcsolatban, még akkor is, ha nem kapcsolódott hozzá konfliktus vagy feszültség. Ezzel szemben azok a párok, aki közös tevékenységekkel, élményekkel igyekeztek elűzni az unalmat, fenn tudták tartani az érzelmi kötődést, és boldogok maradtak.
Ha arra is kíváncsi vagy, miről szól a viták 80 százaléka, ajánljuk figyelmedbe ezt a cikkünket is.
