Ezért nem sikerül szinte senkinek elsőre a jogsi

Olvasási idő kb. 3 perc

Bár a jogosítvány önmagában sem olcsó mulatság, számtalan oka van, miért lesz ez az összeg évről évre egyre magasabb. Mutatjuk, miért kerül ennyibe, és mi az oka annak, ha a tanuló vezető megbukik a vizsgákon.

Ahogy a napokban azt  a Díványon is megírtuk, egyre drágább egy jogosítvány megszerzése, és számtalan levelet kaptunk azzal kapcsolatban, hogy a KSH adatai között szereplő ár valójában még magasabb, hiszen szinte senkinek nem sikerül elsőre sikeresen levizsgáznia forgalomban. Szakértővel jártunk utána annak, mi lehet az oka, hogy sokan megbuknak elsőre.

Törőcsik Ferenc gépjárművezető-oktató volt segítségünkre, és kalauzolt bennünket végig a gépjárművezetői engedély megszerzési folyamatán, különös tekintettel a képzés árának alakulására. Arra is kíváncsiak voltunk, vajon van-e, akinek elsőre sikerül, vagy igaz a legenda, miszerint többször kell próbálkozni ahhoz, hogy a rózsaszín-kék kártya a kezünkbe kerüljön. 

A jogsi megszerzésének ára egyre nő
Fotó: Pénzjegynyomda / MTI

Nem csak a jogsit fizetjük ki, amikor vezetni tanulunk

A KSH adatait tekintve szembetűnő, hogy közel másfélszer annyiba kerül ma egy jogosítvány megszerzéséhez szükséges tanfolyam díja, mint 3-4 évvel ezelőtt. 

„A jogosítvány, még akkor is ha egyre modernebb világban élünk, nem létszükséglet. Ennek ellenére sokan szeretnék, akarják megszerezni. Igen, nem véletlen a két szó használata. Mert aki akarja, az meg is dolgozik érte. Szorgalmasan tanul, gyakorol, kérdez. Akik csak szeretnék, hát, csak csinálják, majd lesz valahogy alapon – magyarázza Törőcsik Ferenc gépjárművezető-oktató. A járművezető-képzés nem egyszerű dolog, sőt: eléggé összetett. A rendszer adminisztrációs oldala is változott, amiből a tanulók nem sokat vesznek észre az online elméleti képzés lehetőségén kívül. Aki nem ismeri ezeket a folyamatokat, és nem tudja, milyen háttérmunka folyik, az persze hogy elégedetlen az árával.”

A KRESZ ismerete elengedhetetlen, de sokszor éppen ez hiányzik
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Közel 350 ezer forint az átlagos képzési ár 2024 elején az országszerte meghirdetett tanfolyamdíjak alapján a KSH kalkulációja szerint. Az összeg a korábbi évekhez képest magasnak tűnik, ugyanis alig 4 éve még éppen csak 200 ezer forintba került ugyanez. Az azóta folyamatosan jelen lévő infláció, az autósiskolákra háruló, növekvő adminisztrációs feladatok, az online képzések fejlesztésének költségei és a benzin egyre növekvő ára mind hozzátett ahhoz, hogy ma ennek másfélszereséért tanulhatunk vezetni. 

Nagy ára van, ha nem vagyunk felkészültek

Jogosítványt szerezni ráadásul nem egyszerű, nem megy mindenkinek rutinból, bár a legtöbben úgy állnak hozzá, mintha szinte semmit nem kellene megtanulni hozzá. A Dívány által megkérdezett szakember szerint ez az oka annak, hogy sokaknak nem sikerül manapság elsőre megszereznie a vezetői engedélyt. 

Egyetlen pluszóra akár 10 ezer forintba is kerülhet
Egyetlen pluszóra akár 10 ezer forintba is kerülhet
Fotó: Sándor Katalin / MTI

„Az elmúlt években egyre gyengül a tanulók technikai képessége, ami azt eredményezi, hogy jóval többet kell gyakorolni egy-egy manőver elsajátítását, és a forgalmi feladatok végrehajtását is, nem beszélve arról, hogy az online elméleti képzésen részt vevő tanulók többsége a gyakorlati foglalkozásokra érkezve már megkopott elméleti tudással érkezik. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlás során ismét időt kell fordítani a KRESZ tanulására, ami meg viszi az időt” – magyarázza Törőcsik Ferenc a képzés árának hátterében rejlő okokat. 

Az első vizsgához szükséges 29 óra tehát nem mindenkinek elég, sőt, a többségnek kevés. 

Idézőjel ikon

Szinte képtelenség a »kötelező« 29 órából egy tanulót felkészíteni egy sikeres vizsgára.
Nekem például a legutolsó 30 órás tanulóm 2020-ban volt – meséli csalódottan.

A gyakorlati vizsgán való bukás a legtöbb esetben pótórákat is jelent, ezek ára óránként Budapesten akár 10 ezer forint is lehet.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Stressz ellen is hatásos ez a mozgás: teljesen újjáépíti az egész testet

Ideje elfelejteni a gépies súlyemelést és a végtelen kardiót, ha valódi változásra vágyunk! A Pilates az a „titkos fegyver”, amely nemcsak a tartásunkat teszi tökéletessé és a hasizmunkat látványossá, hanem a stresszes mindennapok után az elménk is kitisztulhat. Íme, miért vált ez a százéves módszer a modern kor egyik legnépszerűbb mozgásformájává, és hogyan formálhatjuk át vele a testünket anélkül, hogy az ízületeinket tönkretennénk vele.

Testem

Rövidebb ideig élhetsz, ha ekkor alszol

Egy friss kutatás arra jutott, hogy a nap közbeni szunyókálás akár 13 százalékkal is növelheti a halálozási kockázatot. Ennek oka azonban nem maga az alvás, sokkal valószínűbb, hogy a krónikus betegségek okozta nagyobb fokú fáradtság köszön vissza a kutatási eredményekben.

Életem

Ezért lesz íztelen a kedvenc tavaszi finomságod

A spárga könnyen elveszítheti friss, tavaszias ízét, ha túl sokáig főzzük vízben. A séfek szerint sokkal izgalmasabb eredményt adhat, ha inkább grillezzük, sütőben készítjük, mikrózzuk, vagy akár tempura bundában sütjük meg.

Édes otthon

Tévedésből kapta nevét a magyarok egyik kedvenc virága: kevesen tudják, hogy a szúnyogokat is távol tartja

Nincs magyar falusi ablak vagy városi erkély muskátli nélkül. Ez a hálás, vibrálóan színes növény annyira hozzánőtt a mindennapjainkhoz, mintha mindig is a Kárpát-medence szülötte lett volna. Pedig a története tele van félreértésekkel: kezdve onnan, hogy a neve egy botanikai tévedés eredménye, egészen odáig, hogy a nagyi azért tartotta az ablakban, mert tudta, amit mi már elfelejtettünk – a muskátli az egyik legjobb természetes rovarriasztó.

Offline

Törikvíz: felismered a magyar királyokat a becenevük alapján?

A magyarok királyok történelmünk fontos részei, akikről sokat tanultunk az iskolában. Több uralkodót ragadványnevéről is ismerünk, de hogy melyik, kihez tartozott, azt utólag nem mindig sikerül pontosan felidézni. Te a kivételek közé tartozol? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd tudásod!

Világom

Egy gombnyomáson múlt az atomháború: szovjet tiszt döntése akadályozta meg

Nem sokon múlt, hogy 1983-ban nem robbant ki atomháború az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. Egy orosz tiszt lélekjelenlétén múlott, hogy a szinte teljes pusztulást elkerülte a világ: Sztanyiszlav Petrov hallgatott megérzésére, és rendszerhibának minősítette a nukleáris rakéták indításáról szóló vészjelzést.

Offline

Ezért sárga a legtöbb kastély: történelmi oka van

Vajon miért festik évszázadok óta sárgára a magyarországi kastélyokat? Ami ma a vidéki idill és a tehetős arisztokrácia jelképe, az egykor a kőkemény uralkodói hatalmat és a Habsburgok iránti elkötelezettséget hirdette. Utánajártunk, hogyan lett a birodalmi aranyból népszerű építészeti trend, valamint hogyan fonódott össze ez a szín végzetesen a pszichiátriai intézetek nevével.

Offline

Ezért a sportért rajongtak a romantikus költők

A romantika költőiről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy naphosszat borongós tájakon merengtek, szerelmi örömöket és csalódásokat öntöttek rímekbe, és holdfényben méláztak az élet értelméről. Pedig a 18–19. század fordulójának irodalmi sztárjai meglepően szenvedélyes sportrajongók is voltak.

Mindennapi

Ilyen károkat okozhat, ha marad a védett üzemanyagár

Közgazdászok nyílt levélben kérik Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert a védett üzemanyagár kivezetésére. Szerintük az árstop nemcsak torzítja a fogyasztást, hanem ellátási gondokat, és későbbi drágulást is okozhat.