Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Te tudod, mi alapján ítéli meg beszélgetőpartnered, mennyire volt jó az interakciótok? A tudomány ezt is megválaszolja.
Az ember szociális lény, az élvezetes beszélgetések éppen ezért be tudják aranyozni az egész napját. Szociális kompetenciánk megélését teszik lehetővé a pörgős csevejek, amikor egyik témából folyunk át a másikba, és kifogyhatatlan szófolyam áramlik köztünk és beszélgetőpartnerünk között. Egy 2022-es kutatás megfejtette, mi alapján ítélünk meg utólag egy beszélgetést, mitől függ, hogy mennyire volt jó.
Mitől számítunk élvezetesnek egy beszélgetést?
Ki ne szeretné megfejteni a jó hangulatú csevejek titkát ? A tudósok is emberek, tehát természetesen erről is készítettek kutatást. Három kísérletet végeztek el. Az első során 66 egyetemi hallgatót kértek meg arra, hogy folytassanak 10 perces beszélgetéseket egymással olyanok, akik még nem találkoztak korábban. Ezt követően megkérték őket, hogy értékeljék, milyennek érezték az interakciókat. Később pedig a beszélgetésekről készült felvételek megnézése után kellett értékelniük, hogy mennyire sikerült kapcsolódniuk egy-egy beszélgetőtársukkal. A kutatók közben azt is megmérték, mennyi idő telik el két válasz között a videókon.
Kiderült, hogy azokat a beszélgetéseket élvezték jobban a résztvevők, amelyek során a válaszadás reakcióideje rövidebb volt.
Két további kísérlet során azt vizsgálták meg, hogy a beszélgetés értékelésére miként hat, ha ismerősökről van szó, illetve hogy a reakcióidők manipulálása a felvételeken megváltoztat-e bármit is. Végül megerősítést nyert az első kísérlet tanulsága, mindkét későbbi kutatás azt mutatta, hogy a rövidebb reakcióidő egyenlő az élvezetesebb beszélgetéssel, ugyanis azokat a manipulált felvételeket, amelyeken mesterségesen megnyújtották ezt az időtartamot, kevésbé értékelték jó kapcsolódásnak, és fordítva.
Lehetséges trükközni a reakcióidő hosszával a való életben?
A kutatók szerint nem igazán, ugyanis olyan kevés időtartambeli különbségeket mértek, amelyeket tudatos döntéssel nem lehet lerövidíteni, erre gyakorolni pedig nem valószínű, hogy kifizetődő lenne az idő-érték arányokat tekintve. Emiatt az „őszinte jelzés” nevet is megkapta a reakcióidő hossza: vagy egy hullámhosszon vagyunk valakivel, vagy nem.
Még ha nem is bizonyult hasznos „life hack”-nek a kutatás eredménye, megértésünket mélyítheti a kísérletsorozat, hogy mitől válik élvezetessé egy beszélgetés. Kiderült például, hogy az emberek a másik reakcióidejében mérik a sikeres interakciót, nem a sajátjuk alapján, ugyanis egy olyan csoportot is sikerült azonosítaniuk a kutatóknak, amely tagjainak reakcióideje alacsony volt, de pozitívabb értékelést adtak a legtöbb beszélgetőpartnerükkel kialakított kapcsolódásra.
A megelégedettség érzetét adja, ha azt tapasztaljuk: a másikat annyira leköti a személyünkkel történő beszélgetés, hogy gyorsan válaszolgat nekünk. Mindenesetre, ha szeretnénk kicsit megfűszerezni szociális életünket, érdemes egyéb, bizonyítottan hatásos módszerhez fordulnunk segítségért ahhoz, hogy jobban kedveljenek mások.
