Krónikus bélgyulladás – Lehet normálisan együtt élni az irritábilisbél-szindrómával?

GettyImages-1286693128

Az egészségtelen életmód és a genetika bizonyos kombinációja IBD-hez vezethet. Mit tehetsz, hogy ne ez határozza meg a mindennapjaidat?

Ahogyan testünk számos területe, az emésztőrendszerünk is szenvedhet krónikus gyulladásban. Az immunrendszer tartós működése, amely az ízületekben előfordulva ízületi gyulladást, az artériákban előfordulva pedig érelmeszesedést okozhat, a gyomor-bél traktusban is buzgón működésbe léphet, a belek falának vagy az emésztőrendszer egyéb részeinek gyulladását vagy károsádását okozva. A bélgyulladás mögött állhat számos egyéb betegség (például lisztérzékenység), de okozhatja az irritábilis bél szindróma (IBS) is.

A gyulladásos bélbetegség, azaz IBD általában kamaszkorban vagy a 20-as éveinkben jelentkezik először, de idősebb korban is felbukkanhat. „Az IBD új eseteinek 15%-át a 60 év felettiek teszik ki. Ez az előfordulás második leggyakoribb időszaka, és még nem igazán tudjuk, miért” – mondja Dr. Lawrence S. Friedman gasztroenterológus, a Harvard Medical School professzora.

Az IBD típusai és tünetei

A gyulladásos bélbetegségnek két fő típusa van.

Chron-betegség

A Chront a teljes emésztőrendszer bármely pontjának gyulladása jellemzi, a szájtól a végbélig bárhol jelentkezhet, de leggyakrabban a vékonybél végénél és a vastagbél kezdeténél fordul elő. A bél érintettsége szakaszos lehet, néhol érintett, máshol normálisan működik. A gyulladás jellemzően a bélfal teljes vastagságát érinti, a béléstől a külső falig, át az izomrétegen a környező szövetekig.

Fekélyes vastagbélgyulladás

Ez a betegség a végbélben fordul elő, és gyakran kiterjed a vastagbélre, néha pedig a bél teljes hosszára. A Chron-betegséggel ellentétben a fekélyes vastagbélgyulladás a végbél és a vastagbél bélésére korlátozódik, és nem támad meg mélyebben lévő szöveteket.

GettyImages-1220399877
Luis Alvarez / Getty Images Hungary

Bármelyik IBD-től is szenvedsz, a tünetek ugyanazok: hasmenéses időszakok, hasi görcsök, kimerültség, bélgáz, felfúvódás, véres széklet, étvágytalanság vagy súlyvesztés. Egyes esetekben a gyulladás más szervekben is kialakulhat, például a bőrön, a szemben, az ízületekben, a májban, a szívben vagy a tüdőben. A belek szűnni nem akaró gyulladása pedig növeli a jövőbeli bélrák kialakulásának kockázatát.

Az IBD okai

Máig nem tisztázott, hogy mi okozza az IBD-t. Az orvosok a következők kombinációjára gyanakszanak:

Életmód – az IBD kockázata nagyobb a telített zsírokban, vörös húsban vagy feldolgozott ételekben gazdag étrend esetén. A dohányzás pedig növeli a Chron-betegség kockázatát.

Gyógyszerek – többek között a nem szteroidos gyulladáscsökkentők, az antibiotikumok és a fogamzásgátló tabletták is fokozhatják az IBD kockázatát.

Megváltozott bélflóra – a bél 100 billió mikroba otthona. A legtöbbjük jó baktérium, amelyek segítenek emészteni és leküzdeni a káros baktériumokat, ám ha a bélflóra összetétele megváltozik, egyes baktériumok gyulladásos reakciót válthatnak ki.

Szivárgó bél – a belek belső falán lévő bélés sejtek millióiból álló határvonal, amely ha valahol átszakad, a bélbaktériumok vagy a toxinjaik bejuthatnak a bélfalba, a véráramba vagy a nyirokcsomókba, ami immunválaszt és gyulladást válthat ki.

Genetika – Számos genetikai variánst (mutációt) azonosítottak már, amelyek hajlamossá tehetnek a krónikus bélgyulladásra, egyes génmutációk pedig megváltozott immunfunkciókhoz vezethetnek. Az egyik génváltozat például gyengíti a bélfalat.

A betegség kezelése

Az IBD kezelésének a célja a mérséklés, azaz a tünetek enyhítése. Ebben a következő megközelítések segíthetnek.

Gyógyszerek – A Chron-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás gyakran ugyanazzal a gyógyszertípussal kezelhető, például gyulladáscsökkentőkkel, immunszuppresszív gyógyszerekkel vagy biológiai készítményekkel, amelyek a gyulladásban lévő proteineket célozzák meg. Fontos, hogy valaki olyan kezelje a beteget, aki tisztában van a kezelési lehetőségek teljes választékával, és tudja, hogyan kezelje a mellékhatásokat is.

Műtét – Ha a gyógyszerek nem működnek, szükségessé válhat a beteg bélszakasz eltávolítása.

Egészséges életmód – Az egészséges ételek fogyasztása, a készételek (amelyek IBD-t kiváltó adalékanyagokat tartalmazhatnak) kerülése, a testmozgás, az egészséges testsúly megtartása, a dohányzás kerülése és az elegendő mennyiségű alvás mind-mind nagyon fontos az IBD tüneteinek mérséklésében.

Lehet az IBD-vel teljes életet élni?

A válasz erre a kérdésre mindenképpen az, hogy igen. A betegség ma már rég nem az a bénító kórság, ami régen volt. Sokkal jobb gyógyszereink és műtéti lehetőségeink vannak, amikre az idősebb emberek éppen olyan jól reagálnak, mint a fiatalok. A legtöbb IBD-s ember jól érzi magát, normális és aktív életet tud élni.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Mustra