Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyre jobban terjednek az invazív állatok hazánkban, egy újabb fajra figyelmeztetnek, a márványrákra.
A német tenyésztők által létrehozott márványrák jól példázza, hogyan képesek egyes felelőtlen a hobbi akvaristák befolyásolni a természetes környezeti egyensúlyt. Az Európa-szerte szabadon engedett apró lények könnyen megtelepednek a természetes vizekben, hazánkban is észlelték már a jelenlétüket.
Amint arra a Csakapeca.hu a Magyar Haltani Társaság közleménye nyomán figyelmeztet, az inváziós márványrákokat már a Fertő-tó területén, az osztrák oldalon, és a Rákos-patakban is megtalálták. Az egymástól elszigetelt helyeken felbukkanó rákok gyorsan szaporodnak.
Ezért kerülhetnek a természetbe az apró állatok
„A márványrák (Procambarus virginalis) az egyik legjobb példája a díszállat-kereskedelem káros hatásainak. Ezt a magas inváziós kockázattal rendelkező, partenogenetikusan (szűznemzéssel) szaporodó fajt német akvaristák tenyészették ki. Így a világon kimutatott szabadon élő populációi mindenhol idegenhonosnak tekintendők" – írja a Magyar Haltani Társaság (MHTT)
Ott egyetlen év alatt tömegessé vált a jelenlétük a számukra megfelelő környezetnek köszönhetően.
„A faj a Fertő-tó vízrendszerében továbbterjedve jelentős hatással lehet a hozzájuk kapcsolódó vizes élőhelyek fajkészletére, ökológiai állapotára, a meder és a partfalak, illetve a csapadékvízet elvezető csatornahálózatok állapotára is”
– figyelmeztettek a szakemberek.
Tömegével jelennek meg az invazív rákok a vizekben
Amint arról korábban beszámoltunk, egy másik rák, a vörös mocsárrák is gyorsan terjed hazánk vizeiben, jelenléte drámaian csökkenti a vízi növények és állatok számát, és sokféleségét egyaránt.
Mivel szereti a felásható talajt és a sötét, zárt búvóhelyeket,
átalakítja a fizikai környezetét, és ezzel befolyásolja egyes erőforrások elérhetőségét más fajok számára. A szakemberek az ilyen típusú fajokat ökoszisztéma-mérnököknek nevezik. A szakemberek szerint az inváziós fajok természetbe kerülésének hátterében a legtöbb esetben a megunt házi kedvencek helyi élőhelyre juttatása, azaz kidobása áll.
