Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Már csak néhány hét, és ismét a Magyar Zene Házába, valamint a Néprajzi Múzeumba gyűlnek mindazok, akik nemcsak hogy jól ismerik a mesterséges intelligenciát, de örömmel meg is osztják tudásukat róla. A szeptember 8-9-én megrendezendő AI Summit előadásai közé az internetes veszélyek és a mesterséges intelligencia kapcsolatát firtató kerekasztal-beszélgetés is bekerült.
Nap mint nap kapunk gyanús SMS-eket, melyek nem létező csomagok, előfizetések, bankszámlaműveletek említésével akarnak ránk ijeszteni, hogy aztán megkopasszanak minket. Ha adás-vételi oldalon meghirdetünk valamit, rögtön záporoznak fiókunkba a sablonos, csaló szándékú üzenetek – ijesztő lehet az a gondolat, hogy az AI segítségével még veszélyesebb hellyé válhat az internet.
Dr. Molnár István Jenő jogász, bűnmegelőzési szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje is megszólal majd az AI Summit kerekasztal-beszélgetésén, melyen a mesterséges intelligencia bűnözésben történő használata lesz a téma. Molnár szerint ma még gyakran tévesen utalunk az AI-ra a bűnözésben,
ugyanis sokszor „mindössze” a számítástechnika-informatika lehetőségeinek kihasználása történik meg egy csalásban.
„Az elkövetett internetes bűncselekmények nagyon nagy része vagyon ellen irányul, az elkövetők áthelyezték tevékenységüket az online térbe. A lebukás esélye itt kicsi, megéri így bankkártya-adatokat szerezni. Az elkövetők nagy része átnyergelt az SMS-es, telefonhívásos, adás-vételi felületeken történő csalások területére” – vélekedik a szakértő, aki szerint az AI-t még kevesen használják csalárd szándékkal, de a technikai lehetőségek már egyértelműen megvannak.
Olyan esetről lehetett már hazánkban is hallani, amelyben komolyabb összeg internetes átutalására bírtak rá egy alkalmazottat főnöke hangjának AI-változatával. Egyelőre ugyanakkor jellemzőbb, hogy az internetes térben bizonytalanabbul mozgó, könnyebben megtéveszthető emberek gyenge pontjait használják ki – e téren ugyanakkor a szakértő szerint a Kiberpajzs kezdeményezés, az NMHH és a rendőrség erőfeszítései sokat érnek, így egyre óvatosabbakká válunk.
Az AI egyre nagyobb veszélyfaktorrá válik
Mindez nem azt jelenti, hogy hátradőlhetünk: a szakember azt mondja, egészen biztos, hogy a közeljövőben egyre inkább bevonják a bűnözők eszköztárukba a mesterséges intelligenciát.
„A bűnözés olyan harc – főleg a megelőzés szemszögéből nézve –, amelyben mindig egy-két lépéssel az elkövetők mögött járunk, lassabban követjük le a trendeket, mint ők.
Ők folyamatosan azon gondolkodnak, hogyan tudják a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket továbbfejleszteni,
a bárki által elérhető eszközök segítségével” – fogalmaz.
A legnagyobb veszélynek azt tartja, hogy egyre nehezebb eldönteni egy elénk kerülő tartalom kapcsán, legyen az kép, videó vagy hang, hogy igazi-e. A deepfake videók olyan szintre jutottak, amellyel már sokakat átverhetnek.
„Annyiban szerencsénk van, hogy kérdésekkel és magabiztossággal még zavarba ejthető a mesterséges intelligencia, így kiugraszthatjuk a nyulat a bokorból” – mondta el Molnár István Jenő a Díványnak.
Tény az is, hogy az AI-t nemcsak a bűnözők használhatják fel, hanem azok is, akik meg akarják akadályozni, hogy átverjenek minket. Erre példaként hozta a szakértő a július elseje óta működő Központi Visszaélésszűrő Rendszert, amelyben az összes azonnali átutalást megvizsgálja a mesterséges intelligencia, a másodperc törtrésze alatt. Az utalásokban célbankszámlaként megjelölt helyekről megállapítja, milyen kockázati csoportba tartoznak:
magas kockázat esetén a bank blokkolhatja az átutalást, közepes kockázatnál pedig rákérdez a rendszer arra, hogy biztosan el akarjuk-e küldeni az összeget.
Ha egy számlaszám szerepel már a bűnüldözés nyilvántartásában csalók által használt számlához kapcsolódóan, az magas kockázati kategóriát jelenthet, de egy teljesen idegen számlára történő első utalást is gyanúsnak találhat a rendszer.
Az internetes eszközök segíthetnek is a megelőzésben
A mesterséges intelligenciát emellett használhatjuk arra is, hogy megmondja, egy kép vagy szöveg szerinte emberi vagy gépi produktum. Arról sem szabad elfeledkezni Molnár István Jenő szerint,
hogy a mai AI egyáltalán nem egy Philip K. Dick sci-fi prekogja.
„Ezek a nyelvi modellek nem tudnak döntéseket hozni: arra alkották őket, hogy a másodperc törtrésze alatt nagyon nagy mennyiségű anyagot nézzenek át és abból komplex válaszokat formáljanak meg: olyanok, mint egy nagyon gyors Google-kereső” – fogalmaz. Épp ezért a prediktív rendészet terén sem tudtak ezidáig valódi áttörést, komoly előrelépést hozni: nem várható el, hogy bűncselekményeket megjósoljanak, vagy legfeljebb csak olyan szinten, ahogyan az ember is.
„Arra alkalmasak, amit mi régen rendőrként magunk is kihámoztuk manuálisan adatelemzésből: az embernél sokkal gyorsabban ki tudják szűrni az elkövetett bűncselekményekből, ha a Kossuth utcában mindig délután 4 és 6 óra közt törnek fel autókat” – fogalmaz a bűnmegelőzési szakértő.
Ebből a cikkünkből kiderül, milyen valós veszélyei lehetnek annak, ha egy fiatal a ChatGPT-től kér tanácsot.
