Mi sem mindig tudjuk, kit lehet megmenteni – intenzíves orvos a halálról

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az intenzív terápiás osztályokra azok a betegek kerülnek, akik súlyos, életveszélyes állapotban vannak, a legsúlyosabb betegségekkel küzdenek: aki ide bekerül, annak esetében a halál nagyon is reális lehetőség.

Nem véletlenül alakult ki a közhiedelemben, hogy akit az intenzíven kezelnek, az élet és halál közt lebeg: ahogyan azt a halállal foglalkozó cikksorozatunk újabb részében nyilatkozó intenzív terápiás osztályon dolgozó orvos is megerősítette, ezeknél a betegeknél valóban nagyon komoly az esély arra, hogy itt a vég.

„Nem mindig tudjuk, kin tudunk segíteni. Ide életveszélyes állapotú betegek jönnek, a halálozás kockázata náluk magas”

 – árulta el a Díványnak a budapesti kórházban dolgozó orvos, Sára, aki a halállal foglalkozó cikksorozatunk legújabb részében osztja meg tudását az elmúlással kapcsolatosan.

Nehéz döntések előtt állnak az orvosok

Az osztályra való felvétel előtt nagy kérdés és nehéz döntés, hogy az orvosok kit tartanak olyan állapotúnak, hogy felvegyék, milyen életminőséget érhetnek el azzal, ha megkezdik a terápiát, ami egyrészt milliós költségű gyógyszereket használ, másrészt pedig nagyon sok beavatkozással jár.

„Nagyon sokat számít, hogy milyen alapbetegségeik vannak, és mi miatt kerültek életveszélybe, de ez nem csavargyár.

Idézőjel ikon

Emberi, szubjektív szempontok is eldöntik, kiért érdemes küzdeni, és kinél kell elfogadni azt, hogy itt a betegség és az élete vége”

– fogalmaz Sára.

Az intenzív osztályra való felvétel kritériumai nincsenek is teljes mértékben szabályozva: az orvosok részben tapasztalataik alapján döntik el, kinek tudnak úgy segíteni, hogy az valóban profitálhasson is abból. A gyakorlatban ez jelentheti azt, hogy ha egy nyolcvan fölötti, ágyhoz kötött, otthonát évek óta el nem hagyó, önellátásra képtelen beteg érkezik, nála a felépülés lehetőségét kisebbnek látják, mint amikor egy ugyanilyen életkorú, de aktív életet élő, naponta kertészkedő kortársa kerül be akut betegséggel. Persze még ilyenkor is elképzelhető az, hogy másik kórházi osztályra kerülve hal meg a beteg, amikor már a konkrét életveszélyen átlendült.

Az intenzív osztályon alkalmazott terápiák költsége magas, de nem minden beteg tud profitálni belőlük: egyes esetekben a halál így is elkerülhetetlen
Fotó: Justin Paget / Getty Images Hungary

Az intenzíven is fontos a család jelenléte

A halál bekövetkeztének nagyon is magas esélyéről épp ezért az orvosok a hozzátartozókat is tájékoztatják.

„Elmondjuk, hogy rosszak az esélyek, nagyon kell izgulni, imádkozni. Ez nehéz, sokan nem értik meg” – fogalmaz a doktornő.

Az intenzív osztályon abban az intézményben, ahol ő dolgozik, naponta két idősávban is bemehetnek a látogatók a betegekhez, de aki nagyon rossz állapotban van, annak hozzátartozóival igyekeznek kivételt tenni, hosszabb tartózkodást lehetővé tenni, ha épp nem zajlik olyan betegellátás, amit zavarna a hozzátartozó.

„Itt egy légtérben vannak férfiak, nők ruha nélkül, letakarva. Függönnyel el tudjuk szeparálni őket egymástól, de van, amit nem csinálhatunk hozzátartozók előtt”

– árulta el Sára, aki tud arról, hogy van olyan magyar intézmény, ahová már kis háziállatot is beengedtek az intenzív osztályra a gyorsabb gyógyulás érdekében, de az ilyesmit itthon egyelőre extremitásnak tartja.

Az ugyanakkor ismert, hogy nagyon sok pozitív hozadéka van annak, ha minél többet jelen tudnak lenni a hozzátartozók a beteg mellett: akinek támogató családi héttere van, annak jobbak az esélyei.

A halál lehetőségéről beszélni nehéz

A hozzátartozókat igyekeznek személyesen informálni szerettük állapotának változásáról, de ez nem mindig egyszerű, hiszen traumás állapotban vannak a hozzátartozók maguk is, nem is mindig fogják fel a történteket.

„Regresszív állapotba kerülnek: nem érdemes túl sok információt megosztani velük, és azt is meg kell válogatnunk, mit mondunk. Ha túl sok pozitív kicsengésű információt osztunk meg, akkor abba kapaszkodva hiú reményeket kergethetnek”

– fogalmazott az intenzív terápiás osztály orvosa, aki szerint ez a feladat nagyon nem egyszerű számukra, hiszen a hírek fogadtatása nagymértékben függ a hozzátartozók intellektusától is. Sok agresszív emberrel találkoznak, és munkájukat az sem segíti, hogy a felhőben ők valós időben férnek hozzá a leletekhez, de azokat nem értik, és kontextusba sem tudják tenni. Vannak ugyanakkor olyan hozzátartozók is, akik nagyon alázatosak, és sokan sírnak ilyenkor.

„Ez segít a lezárásban, a gyászban nekik” – mondja a doktornő, hozzátéve, ha meghal a szerettük, akkor a búcsúra is lehetőséget nyújtanak, de akár papot is lehet hívni a beteghez, ha ez a kívánsága. A legtöbben a hirtelen bekövetkező rosszullétet, keringés-összeomlást, halált kezelik nehezebben, de látott már olyat is, hogy egy hosszú évek óta húzódó betegségben szenvedő ember onkosebészeti beavatkozása után is nehéz az elengedés.

A hozzátartozókkal folytatott kommunikáció sem mindig egyszerű
Fotó: shapecharge / Getty Images Hungary

A szervdonáció kérdése sem könnyű

Az intenzív osztályon bekövetkezett halál után bizonyos esetekben felmerül a szervdonáció lehetősége is: ezek a beszélgetések sem egyszerűek.

A jelenlegi szabályozás szerint ha a beteg életében nem tett közjegyző előtti nyilatkozatot, amelyben kifejezetten ellenezte volna, hogy szerveit felhasználják halála után, akkor potenciális szervdonornak tekinthető,

de Sára szerint a hozzátartozók jóváhagyása nélkül ők nem lépnek. Az ő tapasztalatai szerint ugyanakkor végül általában beleegyeznek ebbe a családtagok, még olyan esetben is volt erre példa, amikor nagyon fiatal, tinédzseréveit épp elhagyott ember öngyilkossága után kellett a témát felhoznia a családnak.

Lehet szép itt is a halál

Az intenzív terápiás osztályon amennyiben úgy látják, hogy a beteg állapotromlása a halál felé tart, jelzik a családnak, hogy mi történik, és megkérdezik, vele akarnak-e lenni.

Van, aki az utolsó órákat szerette ágya mellett tölti
Fotó: sukanya sitthikongsak / Getty Images Hungary

„Változó a hozzátartozók reakciója, Van, aki fel sem áll az ágy mellől, simogatja a hozzátartozója kezét, amíg meg nem hal, de volt olyan is, aki azt mondta, ha éjjel hal meg, ne hívjuk, mert ő akkor alszik.

Nincs is mindenki jóban a hozzátartozóival, érdekes élettörténeteket látunk. Vannak képmutatók, tényleg törődők, és olyanok is, akik csak az örökségre hajtanak.

Változatos a paletta és a reakciók” – mondja, majd felidézi pályafutása legmeghatóbb történetét, melyben egy idős házaspár két tagja a véletlen folytán egyszerre került be az intenzív osztályra, egymás mellé. Súlyos, életveszélyes volt az állapotuk, de este még tudtak egymással beszélni. Közel húzták az ágyaikat, ahol aztán kézen fogva, félórás különbséggel haltak meg mind a ketten.

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?