Manapság egyre többet hallani a vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról (CSR), amely túlmutat a haszonszámokon. Az emberek már nemcsak a termékeket figyelik, hanem azt is, hogy egy cég hogyan bánik a környezetével, törődik-e a közösséggel, és visszaad-e valamit a társadalomnak a megtermelt nyereségből. Az ingyenes adományok rendszere már nemcsak szép gesztus, hanem elvárás – és a példák ékesen bizonyítják, hogy ez nem pusztán a világot teszi jobbá, hanem az üzleti eredményekre is visszahat.
A konyhaasztalon két számla hever, mellette egy üres pénztárca. A 6 éves kisfiú egyedülálló édesanyja már harmadszor számolja végig a kiborított aprót, hátha elnézett valamit, de a helyzet nem változik: a hó végéig alig ezer forint maradt. A sulikezdés minden pénzt felemésztett: iskolatáska, tornacipő, ebédbefizetés – csupa nagy összegű tétel az ingyenes tanszercsomagon felül. Mosószert már egy hónapja nem vett, a fogkrém is fogyóban. Anna próbál mosolyogni, amikor Marci rákérdez, hogy mikor vesznek új sampont, mert már üres a flakon. „Nem ma” – mondja, de maga sem tudja, hogy mikor jön el az a nap. A szégyen lassan szorítja el a torkát. Nem kérhet a barátoktól sem, hiszen ők is hasonló cipőben járnak. Az ilyen helyzetekben nyújthat segítséget a vállalatok CSR-programja, amely ingyenes adományok révén segít a rászorulókon.
Az ingyenes segítség nem könyöradomány
A társadalmi felelősségvállalás megjelenhet hátrányos helyzetűek támogatásában, környezetvédelmi projektekben vagy éppen a helyi közösségek életének jobbá tételében. Az igazán elkötelezett cégek azonban nem állnak meg az ingyenes termékadományoknál: dolgozóikat is ösztönzik az önkéntességre, és hosszú távú partnerségeket alakítanak ki civil szervezetekkel, hogy folyamatosan jelen lehessenek a legfontosabb ügyek mellett.
Leginkább az ünnepek idején nő meg az emberek segítő szándéka, de élénkebben kommunikálnak ilyenkor az önkormányzatok és szociális ellátóintézmények is
‒ mutatott rá a jelenségre Czinger Erik, az önkormányzati kommunikációs hálózatokat működtető Munipolis hazai vezetője. Cégének statisztikái szerint a városokban a hajléktalanság iránt érzékenyebbek az emberek, vidéken pedig a magányos emberekre és a nehéz körülmények között élő nélkülözőkre hívják fel legtöbben a polgármesteri hivatalok figyelmét. Szólnak, ha hideg van, és a szomszéd kéményéből eltűnik a füst, vagy ha tudják, hogy egy család szűkölködik. Szintén sokan tesznek felajánlásokat: mindennapi élelmiszereket, süteményt, nem használt fűtőeszközt, akár fizikai segítséget, például tűzifa felhasogatását kínálják azoknak, akik elfogadják.
Nagyon megérintenek bennünket a nehéz sorsok, és szívesen segítünk. Mosó- és tisztítószereink, illetve kozmetikai termékeink sok esetben segítik a nélkülözők mindennapi megélhetését. Boldog vagyok, hogy olyan munkatársaim vannak, akikre csapatként is lehet számítani, és közösen tehetünk a jó ügyekért
– mondta el a Díványnak Szak Zsuzsanna, a Henkel Magyarország Consumer Brands üzletág-igazgatója, akinek cége a Magyar Élelmiszerbankkal, az Egyszülős Központtal, az Ökumenikus Segélyszervezettel és a Magyar Református Szeretetszolgálattal együttműködve évről évre több ezer családot támogat alapvető higiéniai cikkekkel. Tavaly például csaknem 200 000 terméket több mint 300 millió forint értékben juttattak el hazai rászorulókhoz.
Szabadság jár a segítő szándékú dolgozóknak
De a vállalat támogatása nem csupán termékadományokból áll. Az Egyszülős Központon keresztül az iskolakezdési időszakban külön akciót is indítottak, hogy enyhítsék a családok anyagi terheit. Munkatársaik pedig nem a háttérből figyelik a segítségnyújtást: aktívan részt vesznek önkéntes programokban is, például ruhagyűjtési akciókban. A dolgozók jótékonysági tevékenységükhöz kérhetnek a cégtől anyagi és termék-hozzájárulást, de akár fizetett szabadságot is kaphatnak. A benyújtott pályázatokat a Henkel központi CSR-csapata bírálja el.
A Consumer Brands üzletág munkatársai több pályázatot is elnyertek, segítve így többek között az Örökbe Fogadok Közhasznú Egyesület, a Katolikus Karitász – Caritas Hungarica, az Országos Mentőszolgálat vagy éppen a Segítség Köve Alapítvány munkáját. Figyelemre méltó az évről évre megjelenő „Játék egy zöldebb jövőért” és a „Tegyünk együtt a mellrák ellen” kezdeményezésük is. Ezek révén a fogyasztók és kereskedelmi partnerek hozzájárulásával több mint 28 millió forinttal tudtak anyagi támogatást vagy eszközbeszerzést nyújtani különböző szervezeteknek.
A program nem kampányszerű: a támogatások odaítélése egy átlátható pályázati rendszerben zajlik, így biztosítva, hogy valóban azok kapják a segítséget, akik a legnagyobb szükségben élnek: gyerekek, nehéz sorsú családok vagy önsegítő csoportok.
Miért éri meg jónak lenni?
A CSR-programok ereje abban rejlik, hogy személyes történetekké válnak. A faültetések vagy az iskolakezdési támogatások mögött valódi emberek állnak, akik így esélyt kapnak egy jobb életre. Az ilyen akciók nemcsak az érintetteknek nyújtanak segítséget, hanem a dolgozóknak is lehetőséget adnak arra, hogy kilépjenek a hétköznapi munkából, és valami maradandót alkossanak.
Sokan azt gondolják, hogy a társadalmi felelősségvállalás költséges luxus, de az igazság az, hogy hosszú távon ez minden érintett számára megtérül. A cégek erősebb kötődést alakítanak ki a közösségeikkel, javul a megítélésük, és lojálisabb fogyasztókat szereznek. Nem beszélve arról, hogy a dolgozók is szívesebben maradnak egy olyan vállalatnál, ahol értékalapú munka folyik.
A jövő vállalata már nem elégszik meg azzal, hogy jól működik – a legjobbak célja az, hogy jobb hellyé tegyék a világot. Ehhez pedig minden kis lépés számít: egy termékadomány, egy önkéntesen eltöltött nap vagy egy fa elültetése is lehet az a gesztus, ami valakinek örökre megváltoztatja az életét.
Ha érdekel, hogy mennyibe kerül a minőségi élet ma Magyarországon, ide kattintva erről is olvashatsz.
