Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
2024 szeptemberében egy ciklon nehezítette meg Európában a mindennapjainkat, amely a Boris nevet kapta a keresztségben, októberben aztán a Milton elnevezésű hurrikán söpört keresztül Floridán. Vajon mióta illetjük különféle nevekkel a különféle időjárási jelenségeket? És mekkora pusztítást fognak végezni a Milton után következő viharok, melyeknek már megvan a neve: Nadine, Oscar, Patty vagy például Rafael?
Ugyan sokak számára csak most kezdett el feltűnni, hogy a nagyobb ciklonoknak, hurrikánoknak és viharoknak neve van, a jelenség korántsem új keletű, már évszázadokkal ezelőtt is elkeresztelték ezeket az időjárási jelenségeket. Akadt azonban, aki visszaélt névadó hatalmával, és számára antipatikus emberekről vagy épp politikusokról nevezett el bizonyos viharokat.
Ekkor kezdték elnevezni az Időjárási jelenségeket
Az első viharnév az 1500-as években született, egészen pontosan 1526. október 4-én, amikor is Puerto Ricóra egy hurrikán csapott le. Mivel ekkor épp Assisi Szent Ferenc ünnepét ülték, a vihar a San Francisco nevet kapta.
Az első, aki tudatosan keresztelt el vihart, a brit Clement Wragge volt. Az 1852-ben született meteorológus idővel Ausztráliába költözött, és eleinte általában a római és a görög mitológia szereplőiről nevezte el a viharokat. Nem vette azonban jó néven, hogy a regnáló kormány nem őt nevezte ki a Meteorológiai Hivatal igazgatójának, így ezután
az éppen zajló viharokat rendre az általa nem megbecsült politikusokról nevezte el.
Az 1940-es években az amerikai légierő Hurrikánhivatala belső kommunikációs céllal nevezte el az Atlanti-óceán északi részén tomboló trópusi ciklonokat. A neveket ábécé sorrendben adták, így a viharokat Able-nek, Bakernek vagy épp Charlie-nak hívták. Az esetleges viták elkerülése érdekében idővel aztán elkezdték nőkről is elnevezni ezeket az időjárási jelenségeket. Ez már csak azért is hasznos volt, mert a katonai kommunikációban is ábécérendben használták a különböző neveket.
Boris, Milton és társai: így kapják nevüket az időjárási jelenségek
Az 1950-es évek elején az amerikai meteorológusok úgy látták, hogy ha
könnyen megjegyezhető, rövid neveket adnak egy-egy viharnak, sokkalta egyszerűbb tájékoztatni az embereket arról, hogy az merre jár, és milyen következményekei lehetnek.
Ez akkor vált különösen fontossá, amikor egyszerre több hurrikán is megtépázta az országot, így a Nemzeti Hurrikánközpont hivatalosan is elnevezte a trópusi ciklonokat. 1979-ig kizárólag női neveket kaptak az időjárási jelenségek, majd innentől kezdve férfiak után is elnevezték őket. Érdekeség, hogy egy 2014-es tanulmány szerint a női nevű hurrikánok sokkalta több halálesetet okoztak, melynek okát abban látták, hogy a női lágyságot vélték felfedezni bennük az emberek, így nem számítottak olyan katasztrofális következményekre a viharoktól, mint egy erős, férfi nevűtől.
2015-ben az Egyesült Királyságban és Írországban is átvették az amerikai modellt, és elindították a ,,Nevezzük el a viharjainkat!” nevű kampányt, melynek célja az volt, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a súlyos időjárási jelenségekre. A terv bevált, hiszen a név egyfajta személyiséggel ruházza fel a viharokat, és a közösségi médiában is könnyebb megosztani róla a híreket, valamint a képeket, így mutatván meg, hogy milyen pusztítást tud okozni.
A Holland Királyi Meteorológiai Intézet négy évvel később csatlakozott a kampányhoz, és javaslatot tett arra, hogy mivel a viharokat nem zavarják az országhatárok, ne kapjanak országonként más elnevezést. Ez nem minden esetben bizonyult működőképes megoldásnak, ám a Boris ciklon esetében az volt.
A viharok elkeresztelésének kritériumai
Nem minden vihar érdemes arra, hogy nevet adjanak neki. Elsőként sárga, narancssárga vagy piros besorolást kap, ez jelzi, hogy hatása mennyire lesz jelentős. A besorolás azonban országonként változhat. Az illetékes ír és a brit hivatal például másképp határozza meg, hogy mi kerüljön a sárga és a narancssárga besorolásba, a britek pedig az évszakot is figyelembe veszik a veszélyesség meghatározásánál, hiszen nyáron vagy ősszel a fák még teljes lombkoronájukkal merednek az ég felé, így érzékenyebbek a szélre. A britek a területtől is függővé teszik a kérdést: ha nem lakott területen tombol egy vihar, indokolatlannak érzik a magasabb besorolást.
Az internet elterjedése óta sok esetben a lakosság szavazással dönt a viharok nevéről, fontos kritérium azonban, hogy csakis ábécérendben szabad haladni, így nem fogadnak el minden javaslatot. Ha kíváncsi vagy, hogy az egyes régiókban milyen elnevezéseket jelöltek ki 2024-re (sőt, akár már a következő évekre is), a Meteorológiai Világszervezet (WMO) oldalán megtalálod a listákat.
Arról, hogy a hazai viharok mekkora károkat okoznak, és mit lehet ellenük megelőzésként tenni, ebben a cikkünkben olvashatsz.
