Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyelvtanulásnak számos előnye van. Régóta ismert, hogy jótékonyan hat a mentális egészségünkre, hiszen kreatívabbak, nyitottabbak leszünk; a mondás sem véletlen, miszerint ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy. Nemrég azonban a kutatók azt is bebizonyították, hogy az idegen nyelv tanulása nemcsak a gondolkodásunkat, hanem az agyunk méretét is megváltoztatja.
A kommunikáció, az, hogy képesek vagyunk megtanulni egy vagy akár több nyelvet is, csak és kizárólag az ember sajátja ezen a bolygón. De a beszéd, a nyelvtanulás nemcsak egyedivé tesz minket, hanem számos lenyűgöző dolgot művel az agyunkkal, például lelassítja ennek a kognitív funkciókért és megismerésért is felelős szervnek az öregedését. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mi minden történhet még az agyunkkal, amikor idegen nyelvet tanulunk.
A nyelvtanulás rendkívüli módon edzi az agyat
A nyelveket összetettségük, rendszerszerűségük teszi különlegessé, így szinte végtelen lehetőséget adnak arra, hogy szavak segítségével mondatokat generáljunk. Míg más állatok csupán néhány egymástól különböző hangot használnak az egymás közti közlésére, addig az emberi nyelv lehetővé teszi számunkra, hogy összetett gondolatokat közöljünk, és információt cseréljünk egymással.
Ha pedig az anyanyelvünkön kívül egy másik nyelvet is megtanulunk, akkor az lehetővé teszi, hogy más szemmel lássuk a világot, javuljon a foglalkoztatási esélyünk, és esélyt ad arra is, hogy új emberekkel léphessünk kapcsolatba a világ bármely tájáról. Arról már nem is beszélve, hogy rendkívüli pszichés és fizikai előnyei vannak annak, ha legalább két nyelvet beszélünk.
A nyelvtanulás futópad a bal agyféltekének
Német kutatók nemrég arra lettek figyelmesek, hogy a második nyelv elsajátításakor megerősödnek a bal agyfélteke nyelvi hálózatának kapcsolatai. Az orvosok a vizsgálat során 59 arab anyanyelvű szíriai agyának változásait követték, miközben németet tanultak második nyelvként. Mindegyikük agyáról nagy felbontású MRI-felvételt készítettek a tanfolyam előtt, a tanulmányok félidejében, illetve a végén. A kutatók így megfigyelhették, milyen változások következnek be az agyban nyelvtanulás közben.
Kiderült, hogy nyelvtanulással mindkét félteke nyelvi régiói közt gyarapodtak a idegi kapcsolatok, illetve az új szavak megtanulásával megerősödött mindkét félteke lexikális és fonológiai alhálózata, különösen a tanulás második szakaszában, amikor a tudás megszilárdult.
Érdekes volt azonban, hogy a két agyfélteke közti kapcsolat nyelvtanulás közben kissé legyengült. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy a második nyelv elsajátításakor a bal agyfélteke, amely a nyelvhasználat során sokkal dominánsabb szerepet játszik, kevésbé befolyásolhatja a jobb féltekét, így annak erőforrásai fontosabbá válnak az új nyelv megtanulásakor. Ez azt jelenti, hogy a jobb félteke azon régiói, melyeket korábban a nyelvi kapcsolatokhoz nem használt az agy, a tanulás közben fontos szerephez jutottak.
Az agyi kapcsolatok változásai egyenes arányban álltak a nyelvtanulók teljesítményével.
Megnő az agyunk mérete
A szakemberek megállapították azt is, hogy egy idegen nyelv tanulása megnöveli a halántéklebeny csúcsán lévő előagy, azaz a hippokampusz és az agykéreg méretét, vagyis az agynak a tanulásért és a memóriáért felelős részeit.
Egy svédországi kutatók által végzett tanulmány során a svéd fegyveres erők tagjainak agyát hasonlította össze egy intenzív nyelvi képzés előtt és után. A hadsereg újoncainak agyvizsgálatát összehasonlították egy helyi egyetem orvostanhallgatóin elvégzett agyvizsgálat eredményével is. Három hónap elteltével a kutatók azt tapasztalták, hogy a katonák agya megnövekedett azokon a területeken, ahol az agy nyelvi és memóriafeldolgozó területei találhatók. Ellenben az orvostanhallgatók agya változatlan maradt.
Eredményeiket azzal magyarázták, hogy egy második nyelv tanulása egészségesen és jó formában tartja az agy mentális feldolgozási funkcióit, sokkal inkább, mint bármely más típusú tanulás.
Az idegennyelv-tanulás lelassítja az agy öregedését
Míg a nyelv elsajátításáért elsősorban az agy bal oldala felelős, addig a jobb agyfélteke kritikus szerepet játszik abban, hogy segítse a tanulókat a nyelvhez kapcsolódó alapvető hangok azonosításában. A folyamat valójában olyan, mint egy kirakós játék, amely összeállítja a különböző hangzásbeli sajátosságokat, és az agy különböző részeit közös munkára készteti.
A Georgetown Egyetem Orvosi Központjának kutatása szerint a két nyelvet beszélő emberek agyának nagyobb és sűrűbb a szürkeállomány része, ami kifejezetten előnyös, hiszen ez azt jelenti, hogy jobban működik a rövid távú memóriájuk, jobb a problémamegoldó készségük, mint azoknak, akik csak egy nyelvet beszéltek.
De a szürkeállományban gazdag agynak vannak egyéb előnyei is. Segíthet abban, hogy mentálisan rugalmasabbak, alkalmazkodóképesebbek, valamint kreatívabbak legyünk, továbbá megőrizheti az agy gyorsabb információfeldolgozásáért felelős fehérállományát, és segíthet lelassítani a demencia kialakulását az életkor előrehaladtával.
A kutatók már régóta keresik a választ arra a kérdésre, hogy melyik a világon a legszebb nyelv. A legfrissebb felmérés ismét bebizonyította, hogy ami a fülünknek tetszik, az nem mindig egyezik meg azzal, amit a nyelvészek szépnek tartanak. De akkor mégis, mi alapján döntsünk a kérdésben? A választ megtudod, ha elolvasod a kutatásról szóló cikkünket is.
